A WC története a kezdetektől a napjainkig

Kezdjük az elején. Vagy inkább a végén? Egy kiadós étkezés után a sok bevétel után hamarosan jelentkezik a kiadás, ami tekintetében minden ember egyforma. Elmegyünk meglátogatni a mellékhelyiséget, azaz a vécét, aminek még az elnevezés is sokféle lehet, ha csak a magyar nyelv vonalán megyünk tovább. Ismerjük az árnyékszék, a budi, a toalett, a klozet, a latrina, a slozi kifejezéseket, vagy ott a jó öreg pottyantós. A legismertebb mégis a WC kifejezés, ami a francia toilet szóból származik, ami eredetileg egy kis kendőt jelentett, amelyet egy hölgy vagy úriember vállára terítettek fodrászkodás céljából. Használatát idővel kiterjesztették a haj- és testápolás teljes folyamatára, amely egy tükörrel, ecsettel, púderrel és sminkkel felszerelt fésülködőasztal körül összpontosult.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Karácsonyi történetek a második világháborúból

A karácsony, mint ünnep egyike a legszentebbeknek, nem is beszélve a karácsonyfaállítás szokásáról. ami a nyugati világban az egyik legelterjedtebb eseménynek számít az ünnep kapcsán. Nem volt ez másképpen a második világháború időszakában sem, amivel kapcsolatban fel is elevenítünk egy-két történetet.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Az ORP Orzeł (Sas) története

Amikor kitört a második világháború, számos közel álló ország nem kívánt részt venni benne. Észtország egyike volt az ilyen kis országoknak, akik ki szeretett volna maradni a nagyhatalmak és a Harmadik Birodalom közötti háborúból, de a két tömb közé szorulva erre nagyon kicsi volt az esélyük. Nem is kellett sokat várni arra, hogy az észt kormánynak választani kelljen a két oldal között. Ez a választás megpecsételte az ország és egy nemzet sorsát, és kulcsszerepe volt az eseményekben az Orzeł (magyarul Sas) nevű lengyel tengeralattjárónak. A tengeralattjáró története mindössze egy kis szelete a második világháború történetének, de nagyon is tanúságos.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

A svájci pikások – a legfélelmetesebb középkori zsoldosok története

A középkorral kapcsolatban, ha a háborúkra és a csatákra gondolunk akkor elsősorban leginkább a lovagok jutnak az eszünkbe. A nehézfegyverzetű lovas katonák mindent elsöprő rohama jelenik meg sokak képzeletében. Ezzel nincs is baj, tényleg volt ilyenre is példa, de ha a gyalogságra gondolunk abban az esetben viszont mindenképpen érdemes beszélni a svájci pikásokról, a kor egyik legfélelmetesebb zsoldosairól. Annak ellenére, hogy kicsi kontingensekbe harcoltak, és kevés fegyverrel, ezek a katonák a gyorsaságot a leleményességgel párosítva igen sokszor legyőzték az ellenfeleiket egy sor háborúban. A svájci gyalogosakat félték és tisztelték Európa szerte, ami mellett az egyik legfontosabb velük kapcsolatban, hogy a hadviselést az egyszerű emberek szintjére is levitték, szemben a nemességgel, ami a lovagság fogalmával szinte megpróbálta kisajátítani a háborúskodás intézményét.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

7 tipp, amit érdemes lehet megfogadni, ha történelemből szeretnél érettségizni

A történelem érettségin ahhoz, hogy igazán jó eredményeket érjünk el, nem elég, ha rengeteget gyakorlunk, vagy tanulunk. Nagyon fontos, hogy szisztematikusan tegyük ezt, valamint az is, hogy a tudásunkról akár a vizsgadrukk közepén is számot tudjunk adni.
Cikkünkben 7 olyan hasznos tippet szerettünk volna összegyűjteni, melyek ahhoz szükségesek, hogy történelemből a legjobb érettségi vizsgát tehessük középszinten.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Nyikolaj Alekszandrovics Morozov

Nyikolaj Morozov (1854-1946) egyike a XX. század első felének kevésbé ismert szereplőinek, pedig élete nemcsak, hogy érdekes, de sok szempontból tanulságos is. Nem sok olyan embert ismerünk, aki olyan sokrétűnek bizonyult, mint Morozov, aki forradalmárságtól elindulva jutott el a tudományokig, majd pedig 87 évesen a legöregebb és hitelesített találatokat elért mesterlövész lett a második világháborúban.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Igor fejedelem

A Kijevi Rusz történetével már foglalkoztunk korábban, ahol a vikingek kapcsán az alapító Rurik vezér, majd pedig az azt követő Oleg fejedelem életében nyertünk egy kis bepillantást. A Viking sorozat hívei számára viszont ismerős lehet az Igor név, aki a sorozatban egy gyermeket jelentett, aki Oleg udvarában, annak mintegy a börtönében élt egészen addig amíg nem sikerült onnan megszöknie Csonttalan Ivar segítségével. A valóság persze egészen más, de a legfontosabb mégis az, hogy Oleg egy létező személy volt, és nem is akárki, hanem Rurik fia, aki fiatal kora miatt nem lehetett fejedelem egészen addig, amíg Oleg el nem tűnt a színről.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Sir James Brooke – a fehér rádzsa

Sir James Brooke (1803-1868) egyike volt a 19. századi jellegzetes angol kalandoroknak, szerencsevadászoknak, akik kihasználva a saját országok nyújtotta birodalmi előnyöket igyekeztek a maguk javára is megteremteni valamit, ami a legtöbb esetben egy saját mini államot jelentette. Az Indiában, Benares városában született James Brooke a brit Kelet-indiai társaságnál kezdett felépíteni egy karriert, ami olyan jól sikerült, hogy a brunei szultántól megkapta Borneó szigetén Sarawak államot a szolgálatai fejében. A „fehér rádzsa” nevet ekkor elnyerő angolt lovaggá is ütötték, és az általa megszerzett területet őt követően a családja irányította egészen 1942-ig, a japánok megjelenéséig

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Az utolsó római „hadurak”

Minden nagy birodalom egyszer véget ér, semmi sem tart örökké. Mindegyiknek valamilyen módon vége szakad. Ez igaz volt a Római Birodalomra is, ami évszázadokon át a Földközi-tenger medencéjének abszolút ura volt. A negyedik század végén két részre osztott császárság közül a keleti bizonyult szerencsésebbnek, mert ennek az államalakulatnak jutottak a leggazdagabb és fejlettebb provinciák, arról nem is beszélve, hogy a főváros egy jól védhető helyen épült fel, egy olyan védelmi rendszerrel ellátva, ami majdnem ezer éven át védte Konstantin császár városát, Konstantinápolyt. Ezzel szemben a nyugati részek alig pár évtizeddel a felosztás után olyan komoly válságot éltek át, amiből már nem sikerült kikecmeregni, így az elkerülhetetlen vég felé kezdett sodródni a Nyugatrómai Birodalom.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Jean de Carrouges – az utolsó párbaj

A mai Franciaország északi részén áll egy magányos kastély, ami már egészen a 14. század óta dacol mind az elemekkel, mind a rá rontó ellenfelekkel. Külsőre egészen érdekesen néz ki, olybá tűnik, mintha egy vár és egy kastély szerelemgyermeke lenne. Château de Carrouges a Normann hercegség déli határán épült fel, elsősorban védelmi céllal, ami mellett idővel a kényelem is megjelent, ezért is néz ki úgy a kastély. A több száz évet felölelő múlt egyik kis mozaikja egy bizonyos francia lovag, nevezetesen Jean de Carrouges élete, aki egykoron a vidék ura volt a 14. században.  Eric Jager  angol professzor, az Utolsó párbaj: A harc igazi története a középkori Franciaországban című könyvében 2004-ben írt az lovag életéről, amiből Ridley Scott 2021-ben filmet is készített Matt Damon főszereplésével, de az októberben a mozikba kerülő alkotás igen sok tekintetben eltér az eredeti történettől. Így mielőtt a moziba sietünk, érdemes megismerkedni a történelmi valósággal is.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta