Igor fejedelem

A Kijevi Rusz történetével már foglalkoztunk korábban, ahol a vikingek kapcsán az alapító Rurik vezér, majd pedig az azt követő Oleg fejedelem életében nyertünk egy kis bepillantást. A Viking sorozat hívei számára viszont ismerős lehet az Igor név, aki a sorozatban egy gyermeket jelentett, aki Oleg udvarában, annak mintegy a börtönében élt egészen addig amíg nem sikerült onnan megszöknie Csonttalan Ivar segítségével. A valóság persze egészen más, de a legfontosabb mégis az, hogy Oleg egy létező személy volt, és nem is akárki, hanem Rurik fia, aki fiatal kora miatt nem lehetett fejedelem egészen addig, amíg Oleg el nem tűnt a színről.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Sir James Brooke – a fehér rádzsa

Sir James Brooke (1803-1868) egyike volt a 19. századi jellegzetes angol kalandoroknak, szerencsevadászoknak, akik kihasználva a saját országok nyújtotta birodalmi előnyöket igyekeztek a maguk javára is megteremteni valamit, ami a legtöbb esetben egy saját mini államot jelentette. Az Indiában, Benares városában született James Brooke a brit Kelet-indiai társaságnál kezdett felépíteni egy karriert, ami olyan jól sikerült, hogy a brunei szultántól megkapta Borneó szigetén Sarawak államot a szolgálatai fejében. A „fehér rádzsa” nevet ekkor elnyerő angolt lovaggá is ütötték, és az általa megszerzett területet őt követően a családja irányította egészen 1942-ig, a japánok megjelenéséig

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Az utolsó római „hadurak”

Minden nagy birodalom egyszer véget ér, semmi sem tart örökké. Mindegyiknek valamilyen módon vége szakad. Ez igaz volt a Római Birodalomra is, ami évszázadokon át a Földközi-tenger medencéjének abszolút ura volt. A negyedik század végén két részre osztott császárság közül a keleti bizonyult szerencsésebbnek, mert ennek az államalakulatnak jutottak a leggazdagabb és fejlettebb provinciák, arról nem is beszélve, hogy a főváros egy jól védhető helyen épült fel, egy olyan védelmi rendszerrel ellátva, ami majdnem ezer éven át védte Konstantin császár városát, Konstantinápolyt. Ezzel szemben a nyugati részek alig pár évtizeddel a felosztás után olyan komoly válságot éltek át, amiből már nem sikerült kikecmeregni, így az elkerülhetetlen vég felé kezdett sodródni a Nyugatrómai Birodalom.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Jean de Carrouges – az utolsó párbaj

A mai Franciaország északi részén áll egy magányos kastély, ami már egészen a 14. század óta dacol mind az elemekkel, mind a rá rontó ellenfelekkel. Külsőre egészen érdekesen néz ki, olybá tűnik, mintha egy vár és egy kastély szerelemgyermeke lenne. Château de Carrouges a Normann hercegség déli határán épült fel, elsősorban védelmi céllal, ami mellett idővel a kényelem is megjelent, ezért is néz ki úgy a kastély. A több száz évet felölelő múlt egyik kis mozaikja egy bizonyos francia lovag, nevezetesen Jean de Carrouges élete, aki egykoron a vidék ura volt a 14. században.  Eric Jager  angol professzor, az Utolsó párbaj: A harc igazi története a középkori Franciaországban című könyvében 2004-ben írt az lovag életéről, amiből Ridley Scott 2021-ben filmet is készített Matt Damon főszereplésével, de az októberben a mozikba kerülő alkotás igen sok tekintetben eltér az eredeti történettől. Így mielőtt a moziba sietünk, érdemes megismerkedni a történelmi valósággal is.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Egy elfelejtett hős – Henry Johnson, a „fekete halál” élete

A hihetetlen bátorságot elkövetők tiszteletére létrehozott különböző kitüntetések sokasága ellenére igen sok olyan ember is ismert, akiket soha nem ismernek el tetteikért. Ennek oka a leggyakrabban az előítéletek, a politikai vélemények és az állampolgárság, amely akadályozza a jutalom jogosultjaira történő alkalmazását. Az egyik ilyen eset Henry Johnson, a „fekete halál” nevéhez köthető, aki az amerikai afrikai hadsereg első afroamerikai egységének a katonája volt az első világháborúban.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

V2 – avagy menekülés a pokolból

A második világháború során mind a szárazföldön, mind a világtengereken, vagy azok alatt, és nem utolsó sorban a levegőben is harcoltak egymással a szemben álló felek. Ha csak a légi győzelmek számát nézzük, akkor egyértelműen a németek voltak az „ászok”. Erich Hartmann “Bubi” a “Fekete Ördög” 352 légi győzelemmel olyan „világrekordot” állított fel, amelyet azóta sem sikerült senkinek sem túlszárnyalni, és talán soha nem is fog senki.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

A vikingek utolsó háborúja

A viking történelem kezdetéről, és dicső korszakáról igen sokat lehet olvasni, hallani. Elég, ha Vikingek, vagy az Utolsó királyság sorozatokra gondolunk, amik igen nagy rajongótábort gyűjtöttek maguk köré az évek alatt. A rajongók nagy örömére lesz a Vikingeknek egyfajta folytatása, ami egy évszázaddal később veszi fel a vonalakat, és még ebben az évben ki fog jönni az Utolsó királyság utolsó évada is. Ezek egyike se fogja viszont érinteni azt az eseményt, amiről most szó lesz, az utolsó viking háborút és csatát, ami végérvényesen lezárt egy több évszázados korszakot.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Flavius Aetius – az utolsó római

Flavius Aetius volt az az ember, akinek a halála egy birodalom jövője szempontjából akár sorsdöntőnek is tekinthető. A Nyugatrómai Birodalom bő két évtizeddel későbbi bukása összefügg azokkal az eseményekkel, amelyeknek ő volt a középpontjában. Aetius egyszemélyben volt hadvezér, politikus, államférfi, és nem utolsó sorban egy olyan római, aki minden igyekezetével próbált megőrizni a korábbi dicsfényből és hatalomból legalább valamennyit. Ezért ist tekintik egyesek az utolsó “igazi” rómainak.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

A podolszki kadétok és a moszkvai csata

Az utóbbi évek, vagy inkább évtizedben a tanúi lehetünk annak, hogy Oroszországban egyre több történelmi film készül. Szinte minden évben jelenik meg egy-egy újabb darab, amelyek között mindig akad olyan, amely a második világháborúval foglalkozik. Ezen filmek némelyike igen színvonalas, és nemzetközi mércével nézve is megállja a helyét. A sok alkotás közé tartozik a 2019-ben megjelent Podolszki kadétok című film, amely 1941-ben a moszkvai csata időszakában játszódik, és annak egy kis szeletét mutatja be.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Akkó és a keresztesek bukása

Amikor Jacques de Vitry egyházi ember 1216 novemberében partra lépett Akkó városában, megdöbbent. Vitry azért jött Palesztinába, hogy felvegye a város püspöki tisztségét azzal a nemes küldetéssel, hogy új keresztes hadjárat előtt megújítsa népének a lelkét, de a jámbor keresztény fellegvár helyett vegy verekedős, dinamikus és kozmopolita mediterrán kikötőt talált a Szentföldön. Vitry bizakodó képet festett a bűn városáról, „olyan, mint egy szörny vagy egy vadállat, amelynek kilenc feje van, amelyek mindegyike harcol a másikkal”, ahol a prostitúció mindenütt ott volt, a fekete mágia is elterjedt és a gyilkosságok általánosak.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta