Amastris (kb. i.e. 340-285) III. Dareiosz perzsa király (i.e. 336-330) unokahúga az apja Oxyathres révén a perzsa királyi családból származó hercegnő volt, akit feleségül vett Nagy Sándor Krateros nevű makedón hadvezére, majd Dionysius (kb. i.e. 360-305), Hérakleai városának zsarnoka, végül pedig a trákiai Lysimachus (i.e. 362-281) felesége is volt egy időben. Amastris Paphlagoniában alapított egy […]
A történelemben, és a mozivásznon is a perzsákra leginkább a „rosszfiúk” szerepét szokták osztani. Elég, ha a 300 című film két részére gondolunk, amiken, ha őszinték akarunk lenni egyáltalán nem a perzsáknak drukkoltunk. Az Alexander című film már egy fokkal árnyaltabb képet tárt elénk, de még az is messze van a valóságtól. Nagyon sok időn keresztül élt az a tévhit, hogy egy olyan elnyomó hatalom volt a perzsáké, ami népek tucatjait kényszerítette a szolgálatra, és emiatt évszázados szenvedést okoztak. Kegyetlen és autokratikus hatalomnak festették le a perzsákat, akiknek az uralma alól a makedón uralkodó mintegy felszabadította az embereket.
A hüpaszpisztész, mint fogalom kevesek számára mond bármit is, de ha jó pár éve a mozikban futó Alexander című filmre kérdezünk rá, akkor más sokkal többen bólogatnak. Tulajdonképpen abban a filmben is találkoztunk velük, ott voltak Alexandrosz a makedón király hadseregében, a makedón gyalogság nagyon fontos részét képezték, akik nélkül nem lehetett volna olyan hatékony a falanx, és nem nyert volna annyi csatát sem „Nagy” Sándor. Ez a létfontosságú egység a világhódító édesapjának, II. Philipposnak (i.e. 359-336) az uralkodása idején jelent meg makedón haderőben, és nagyon gyorsan a szerves része is lett annak. A hüpaszpisztészek ott voltak Hellász meghódításánál, a III. Dareiosz perzsa király (i.e. 336-330) ellen indított hadjárat minden fontos csatájában, a Hellészpontoszon átkelve Kis-Ázsia partvidékétől egészen Indiáig és vissza meneteltek.
