Apponyi Albert visszaemlékezése

„A sikert nem ígérhettem, még csak kilátásba sem helyezhetem – csupán egyért kezeskedem: hogy az ország méltósága nem fog csorbát szenvedni.” Apponyi Párizsban elmondott védőbeszéde ismert. A meghallgatás előzményei, illetve következményei jól dokumentáltak. Kevésbé ismert a gróf úr visszaemlékezése. Annak érdekében, hogy ne csak a hírhedtté vált beszéde alapján ismerjük Bővebben……

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Trianon emlékei

1920. június 4.-én a Nagy-Trianon palotában megtörtént az aláírás. A Kárpát-medencében egy nemzet gyászolt. A területek elcsatolásával honfitársaink millióit vesztettük el. Új államok alárendelt polgáraivá váltak, családok ezreit szakították el egymástól egy tollvonással. Nem létezik gyógyír a megcsonkított lélekre. Ezen a napon az ő tiszteletükre emlékezzünk, Trianon valódi veszteseire.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Apponyi Albert trianoni védőbeszéde

Gróf nagyapponyi Apponyi Albert a trianoni védőbeszéde által vált közismertté. Élete és munkásságának kiterjedtségére való tekintettel csak erre szűkítem az írás célkitűzését. Jelenlegi tanulmányomban bemutatásra kerül a gróf úr felkérésének a pillanata, aki képviseli hazánkat Versailles-ban; továbbá a védőbeszéde az antant hatalmakat képviselő urak előtt.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta

A székesfehérvári királysírok problematikájáról – beszélgetés Danka Balázzsal

Székesfehérvár. A királyok koronázóvárosa és temetkezési helye is egyben. Az idei év elején bejelentették a nagy nyilvánosság felé, miszerint Hunyadi Mátyás király csontjait elkezdték vizsgálni a szakemberek. A legismertebb, s egyben legnépszerűbb uralkodónk temetkezésével kapcsolatban problémák vetődnek fel.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Kenderessy István, aki miatt Dobó István börtönbe került

Kenderessy István az udvar legfőbb informátorának számított, a kor leghírhedtebb szélhámosa, álnok gazembere volt. Nevéhez köthető Dobó István, Balassa János és Homonnay Gáspár főurak hírnevének bemocskolása. Hazug ármánykodásainak nem volt határa. Mikor érezte, hogy szorul a hurok, átállt az ellenséghez, s máshol próbálta kamatoztatni tehetségét.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Dobó István: Eger hőse felségáruló lenne?

Már a gondolat is sértő, ami a címben szerepel. Romantikus elképzelések születtek Dobó jellemét illetően, a megtestesült, még életében hősnek titulált férfiről. Tettei alapján ki is érdemelte az Eger hőse megnevezést. Az 1552. évi ostrom utáni éveiről vajmi keveset tudunk, pedig az is rejteget izgalmakat. Élete alkonyához közeledve felségárulóvá vált volna? Lehetséges, hogy meghasonult?

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta

A régi időkben elképzelhetetlen volt a műfenyő. Nem is gondolták, hogy ennyit kivágnak.

Közeledik a tavasz, lassan már itt dörömböl az ajtó előtt. Pár hét és kizöldül minden, ami hatással van szinte mindenkire, nemcsak a természetre, hanem az emberekre is. Ez így volt a régmúltban is. Az ókori népek körében is kiemelt jelentőségűek voltak a növények, a fák, egyes örökzöldek is. Sokan Egyiptomot tekintik a kert kultúra őshazájának, ahol a természetes erdők hiánya miatt szent ligeteket hoztak létre. A kertészek olyan nagyon becsen voltak tartva, hogy még a nevüket is felvésték, mint valamiféle reklám, úgy adták vették a neveket egymás közt.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Legyél fitt, ha csatába indulsz!

Legyen szó bármilyen csatáról, vagy akár forradalomról, ahhoz azért illik valamilyen formábban fittnek lenni, és az sem árt, ha tele van a has. Egyesek szerint I. Napóleonhoz kötődik az a mondás, miszerint „a katona lehet halott, de jóllakottnak kell lennie”, vagy máshol azt olvashatjuk, hogy „a hadsereg a hasával menetel”. Mi is ettek a katonák a 19. század közepén? Mennyire voltak fittek a márciusi ifjak, amikor 1848 március idusában elindultak forradalmat csinálni?

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

A középkori magyar dukátus

Mi maga a dukátus? Ha a szó latin eredetét vesszük, úgy az a dux-dulcis szóra vezethető vissza, melynek jelentése herceg. Miért helytelen azonban ifjabb királyról beszélni? Azért, mert nem mindig a fiatalabb herceg örökölte apja után a hatalmat, hanem sokszor akár a saját testvére, ahogy azt a később bemutatott példákon át is érzékelni fogjuk.

Szerző: Danka Balazs | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Dobó István birtokai

Báró ruszkai Dobó István élete során amilyen hamar eljutott a leggazdagabb arisztokraták körébe az egri diadalt követően, olyan hirtelen mélyrepülésbe zuhant a családi vagyon egy per miatt. Jelenlegi tanulmányban bemutatásra kerül a Dobó család birtokai, különösképp, amiket István szerzett, a birtokokon levő gazdaság, egyszóval a vagyoni helyzetük, amelyben István hathatós tevékenységét követhetjük nyomon.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta