Középkor

Ertuğrul bég és az Oszmán dinasztiaalapítás kezdetei

XIII. század. Kis-Ázsia véráztatta földje hosszú évek óta a keresztesek és a muszlim harcosok csataterének számított. Időközben a mongol hadak is feltűnnek a színen, ami elindít egy folyamatot. Az anatóliai szeldzsuk birodalom szétesése révén létrejön több török törpefejedelemség, aminek egyike az oszmán emírség is. Egy a sok törpefejedelemség között, de nagy ambícióval később egy világhatalom csírájává vált. A kezdetekről lesz szó, egészen pontosan az Ertuğrul vezette nomád oguz-török törzsről, akik a történelem színpadára most lépnek, s válnak ismertté.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta

A svájci pikások – a legfélelmetesebb középkori zsoldosok története

A középkorral kapcsolatban, ha a háborúkra és a csatákra gondolunk akkor elsősorban leginkább a lovagok jutnak az eszünkbe. A nehézfegyverzetű lovas katonák mindent elsöprő rohama jelenik meg sokak képzeletében. Ezzel nincs is baj, tényleg volt ilyenre is példa, de ha a gyalogságra gondolunk abban az esetben viszont mindenképpen érdemes beszélni a svájci pikásokról, a kor egyik legfélelmetesebb zsoldosairól. Annak ellenére, hogy kicsi kontingensekbe harcoltak, és kevés fegyverrel, ezek a katonák a gyorsaságot a leleményességgel párosítva igen sokszor legyőzték az ellenfeleiket egy sor háborúban. A svájci gyalogosakat félték és tisztelték Európa szerte, ami mellett az egyik legfontosabb velük kapcsolatban, hogy a hadviselést az egyszerű emberek szintjére is levitték, szemben a nemességgel, ami a lovagság fogalmával szinte megpróbálta kisajátítani a háborúskodás intézményét.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Hedvig, a lengyelek szeretett szentje

Hedvig, lengyel nevén Jadwiga, tettei révén vált a lengyelek szeretett szentjévé. A nép szívében elevenen él Hedvig tisztelete és emlékezete. Jelen írás célja a szent életű királynő legendáiról és tetteiről is fog szólni, de természetesen a teljesség igénye nélkül történeti áttekintést is bemutatok életéről, főképp útját a lengyel trónig.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Igor fejedelem

A Kijevi Rusz történetével már foglalkoztunk korábban, ahol a vikingek kapcsán az alapító Rurik vezér, majd pedig az azt követő Oleg fejedelem életében nyertünk egy kis bepillantást. A Viking sorozat hívei számára viszont ismerős lehet az Igor név, aki a sorozatban egy gyermeket jelentett, aki Oleg udvarában, annak mintegy a börtönében élt egészen addig amíg nem sikerült onnan megszöknie Csonttalan Ivar segítségével. A valóság persze egészen más, de a legfontosabb mégis az, hogy Oleg egy létező személy volt, és nem is akárki, hanem Rurik fia, aki fiatal kora miatt nem lehetett fejedelem egészen addig, amíg Oleg el nem tűnt a színről.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Jean de Carrouges – az utolsó párbaj

A mai Franciaország északi részén áll egy magányos kastély, ami már egészen a 14. század óta dacol mind az elemekkel, mind a rá rontó ellenfelekkel. Külsőre egészen érdekesen néz ki, olybá tűnik, mintha egy vár és egy kastély szerelemgyermeke lenne. Château de Carrouges a Normann hercegség déli határán épült fel, elsősorban védelmi céllal, ami mellett idővel a kényelem is megjelent, ezért is néz ki úgy a kastély. A több száz évet felölelő múlt egyik kis mozaikja egy bizonyos francia lovag, nevezetesen Jean de Carrouges élete, aki egykoron a vidék ura volt a 14. században.  Eric Jager  angol professzor, az Utolsó párbaj: A harc igazi története a középkori Franciaországban című könyvében 2004-ben írt az lovag életéről, amiből Ridley Scott 2021-ben filmet is készített Matt Damon főszereplésével, de az októberben a mozikba kerülő alkotás igen sok tekintetben eltér az eredeti történettől. Így mielőtt a moziba sietünk, érdemes megismerkedni a történelmi valósággal is.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

A vikingek utolsó háborúja

A viking történelem kezdetéről, és dicső korszakáról igen sokat lehet olvasni, hallani. Elég, ha Vikingek, vagy az Utolsó királyság sorozatokra gondolunk, amik igen nagy rajongótábort gyűjtöttek maguk köré az évek alatt. A rajongók nagy örömére lesz a Vikingeknek egyfajta folytatása, ami egy évszázaddal később veszi fel a vonalakat, és még ebben az évben ki fog jönni az Utolsó királyság utolsó évada is. Ezek egyike se fogja viszont érinteni azt az eseményt, amiről most szó lesz, az utolsó viking háborút és csatát, ami végérvényesen lezárt egy több évszázados korszakot.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Sötét Lovag avagy a „Fekete Herceg”

A Plantagenetek (1154-ben Blois-i István halála okán II. Henrik ül Anglia trónjára, mint első Plantagenet uralkodó) leghíresebb férfialakjáról, a középkor legismertebb lovagjáról már sok jó film, történelmi munka készült. Én most egy olyan aspektusát akarom bemutatni a Száz Éves háború (1337-1453) legismertebb alakjának, mely kecsegtet egyéb érdekességekkel a téma iránt érdeklődők számára is. Mai cikkem alanya nem más, mint Edward, III. Edward fia, ismertebb nevén a „Fekete Herceg”.

Szerző: Danka Balazs | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Történelmi eposzok nyomában I.

Beowulf a skandináv irodalom legmeghatározóbb alakja, akiről szinte alig tudunk valamit. Említése a Nowell Codexban olvasható, amelyet egy bizonyos Sir Robert Cotton nevű gyűjtő őrzött meg. Az úriember birtokában az elhíresült kódexen túl volt egy másik páratlanul érdekes és értékes iromány, a Sir Gawain és a Zöld Lovag címen. Bár a lovagkor, és Arthur kultusz is megérdemelne egy alaposabb mustrát, maradunk azonban a zord északon, a történetünkben, ami valamikor a 8-11. század között játszódott.

Szerző: Danka Balazs | Közzétéve: telt el a közzététel óta

A burgundi hercegség felemelkedése és bukása

Burgundia története a Verdun-i szerződésig (843) nyúlik vissza, mikor is Nagy Károly Frank Birodalma több részre szakadt: a Nyugati-Frank királyságra, Lotharingiára, illetve a Keleti-Frank királyságra. Ekkor került lépett színre Guerin provance-i herceg, aki a nyugat-frank királyt, Kopasz Károlyt támogatta a testvér-polgárháborúban amit a hatalomért vívtak. Guerin azzal erősítette meg a helyzetét, hogy 841-ben a sorsdöntő Fonteney-i csatában is ott harcolt a csapatával. A herceg hűsége nem maradt zálog nélkül: Chalon és Nevers grófja is lett.

Szerző: Danka Balazs | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Egy dicső cseh király életének margójára

Jó eséllyel pályázhatott volna a német-római császári címre, különösképpen, hogy 1310-ben feleségül vette Premysl Erzsébetet, a cseh király leányát,ezáltal tehát amennyiben a cseh koronát megörökli, választófejedelem lett volna belőle. A házasság után a cseh rendek királyukká is koronázták a mindösszesen tizennégy éves Jánost. Édesapja halála után, 1313-ban pedig megörökölte a luxemburgi trónt is, amivel azonban járt egy kellemetlenség is: harc kezdődött a német-római királyi trónért.

Szerző: Danka Balazs | Közzétéve: telt el a közzététel óta