Középkor

A vikingek utolsó háborúja

A viking történelem kezdetéről, és dicső korszakáról igen sokat lehet olvasni, hallani. Elég, ha Vikingek, vagy az Utolsó királyság sorozatokra gondolunk, amik igen nagy rajongótábort gyűjtöttek maguk köré az évek alatt. A rajongók nagy örömére lesz a Vikingeknek egyfajta folytatása, ami egy évszázaddal később veszi fel a vonalakat, és még ebben az évben ki fog jönni az Utolsó királyság utolsó évada is. Ezek egyike se fogja viszont érinteni azt az eseményt, amiről most szó lesz, az utolsó viking háborút és csatát, ami végérvényesen lezárt egy több évszázados korszakot.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Sötét Lovag avagy a “Fekete Herceg”

A Plantagenetek (1154-ben Blois-i István halála okán II. Henrik ül Anglia trónjára, mint első Plantagenet uralkodó) leghíresebb férfialakjáról, a középkor legismertebb lovagjáról már sok jó film, történelmi munka készült. Én most egy olyan aspektusát akarom bemutatni a Száz Éves háború (1337-1453) legismertebb alakjának, mely kecsegtet egyéb érdekességekkel a téma iránt érdeklődők számára is. Mai cikkem alanya nem más, mint Edward, III. Edward fia, ismertebb nevén a “Fekete Herceg”.

Szerző: Danka Balazs | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Történelmi eposzok nyomában I.

Beowulf a skandináv irodalom legmeghatározóbb alakja, akiről szinte alig tudunk valamit. Említése a Nowell Codexban olvasható, amelyet egy bizonyos Sir Robert Cotton nevű gyűjtő őrzött meg. Az úriember birtokában az elhíresült kódexen túl volt egy másik páratlanul érdekes és értékes iromány, a Sir Gawain és a Zöld Lovag címen. Bár a lovagkor, és Arthur kultusz is megérdemelne egy alaposabb mustrát, maradunk azonban a zord északon, a történetünkben, ami valamikor a 8-11. század között játszódott.

Szerző: Danka Balazs | Közzétéve: telt el a közzététel óta

A burgundi hercegség felemelkedése és bukása

Burgundia története a Verdun-i szerződésig (843) nyúlik vissza, mikor is Nagy Károly Frank Birodalma több részre szakadt: a Nyugati-Frank királyságra, Lotharingiára, illetve a Keleti-Frank királyságra. Ekkor került lépett színre Guerin provance-i herceg, aki a nyugat-frank királyt, Kopasz Károlyt támogatta a testvér-polgárháborúban amit a hatalomért vívtak. Guerin azzal erősítette meg a helyzetét, hogy 841-ben a sorsdöntő Fonteney-i csatában is ott harcolt a csapatával. A herceg hűsége nem maradt zálog nélkül: Chalon és Nevers grófja is lett.

Szerző: Danka Balazs | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Egy dicső cseh király életének margójára

Jó eséllyel pályázhatott volna a német-római császári címre, különösképpen, hogy 1310-ben feleségül vette Premysl Erzsébetet, a cseh király leányát,ezáltal tehát amennyiben a cseh koronát megörökli, választófejedelem lett volna belőle. A házasság után a cseh rendek királyukká is koronázták a mindösszesen tizennégy éves Jánost. Édesapja halála után, 1313-ban pedig megörökölte a luxemburgi trónt is, amivel azonban járt egy kellemetlenség is: harc kezdődött a német-római királyi trónért.

Szerző: Danka Balazs | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Akkó és a keresztesek bukása

Amikor Jacques de Vitry egyházi ember 1216 novemberében partra lépett Akkó városában, megdöbbent. Vitry azért jött Palesztinába, hogy felvegye a város püspöki tisztségét azzal a nemes küldetéssel, hogy új keresztes hadjárat előtt megújítsa népének a lelkét, de a jámbor keresztény fellegvár helyett vegy verekedős, dinamikus és kozmopolita mediterrán kikötőt talált a Szentföldön. Vitry bizakodó képet festett a bűn városáról, „olyan, mint egy szörny vagy egy vadállat, amelynek kilenc feje van, amelyek mindegyike harcol a másikkal”, ahol a prostitúció mindenütt ott volt, a fekete mágia is elterjedt és a gyilkosságok általánosak.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Takezaki Szuenaga és az lnváziós Tekercsek

A Mongol Birodalom létrejötte és hatalmas hódítási folyamata példa nélküli a világtörténelemben. Egy olyan méretű ország jött létre viszonylag rövid idő alatt, amelynek határai a Japán-tengertől, Koreai-félszigettől egészen a középkori Magyar Királyság határáig húzódtak. A sikerek nagyon nagy önbizalmat adtak a mongol vezetőknek, akik tekintetüket kelet felé fordították, a Japán-tengeren túl elterülő császárságot pedig nem is tekintették egyenrangú ellenfélnek, így álmukban sem gondolták, hogy az eljövendő események a saját világbirodalmuk végének előszele lesz, míg Japán esetén a dicső nemzeti múlt mítoszának kialakításában segédkeztek a mongol hódítók.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

A 13. századi Magyarország nagyurai

Bár a cím megtévesztő lehet, nem szeretnék senkit megtéveszteni. Itt nema nemesekről, bárókról, stb lesz szó, hanem egy olyan társadalmi csoportról, akikre méginkább igaz a “nagyúr jelző”. Ők voltak az egyházi előljárók. A 13. századi Magyarország története mondhatni egy igen érdekes nyitánnyal kedveskedik nekünk. III. Bélának két gyermeke is születik. A rangidős (azaz aki az öröklésben követné) Imre lenne, de a tehetséges, művelt ifjú mellé adatik egy nagyratörőbb második fiúgyermek, a későbbi II. András.

Szerző: Danka Balazs | Közzétéve: telt el a közzététel óta