A posadai csata

„ Ő az én juhaim pásztora, és akárhová bújt is, a szakállánál fogva rángatom elő, hogy megbüntessem.”

A fenti mondat 1330 őszén hangzott el Károly Róbert királyunktól, amikor Basarab havasalföldi vajda megbüntetésére indult. A hadjáratnak magyar szempontból katasztrofális vége lett a Kárpátok egyik szűk kopár völgyében.

www_tvn_hu_391ff99c8410ac77d4357b9232710c01.jpg

A posadai ütközet. 1330. november kilenc

Miután sikerült megszilárdítani a belső békét, a saját hatalmát, és letörni a „kiskirályok” ellenállását Károly Róbert külföldre is hadakat vezetett. Ausztria területén a csehek ellen, majd Lengyelország megsegítésével egy időben a Balkán következett. 1330 végén a király egyszerre két hadszíntéren vívott háborút: a lengyelek megsegítésére küldte az egyik seregét, a másikat pedig maga vezette Basarab havasalföldi vajda ellen. Basarab Nogáj kánon át egészen Dzsingiszig származtatta magát, de valószínűleg inkább kun volt, mint tatár-mongol, mivel az akkor még létező, majd később a népek hullámaiban elsüllyedő „Kunországot” is uralta. Egyben birtokolta a „hintapolitikát” és az azzal járó előnyöket is. A vajda ugyanis bizonyos időszakokban a magyar uralkodó alattvalójának vallotta magát, máskor meg- a helyzettől függően – kinyilvánította elszakadását. Ha a király sereget küldött ellene- ez rendszeresen be is következett- ismét elfogadta őt hűbérurának. Amint a magyar csapatok távoztak Basarab vajda újfent úgy nyilatkozott, hogy ő bizony nem tartja urának a magyar királyt. Ez a taktika egy darabig működött, de a Zách Felicián-féle merénylet utáni őszön Károly Róbert megelégelte ezt a magatartást. A vajda magyar területre támadt, majd a királyi sereg megjelenésekor ismét hűséget fogadott, hogy a magyar csapatok vonuljanak vissza a Kárpátok mögé. Ám most a király megmakacsolta magát, és tovább vonult a magyar határtól keletre. A fejedelem azonban követeket küldött a magyarokhoz, hogy megfizeti a károkat, amit okoztak, csak forduljanak vissza, és még az egyik fiát is túszul adja a királynak. Viszont azt is jelezte, hogy ha a sereg nem vonul vissza, akkor halálos veszéllyel néz szembe…

220px-basarab_i_of_wallachia.jpg

Basarab

A vajda még egyszer megalázkodott, de ez már csak a csel része volt. A magyar sereg valóban visszafordult a rossz terep és az élelem hiánya miatt, de Basarab kíséretül adott emberei a mintegy harmincezer fős magyar sereget egy szűk szurdokba csalták ahol már várták őket a tatár-vlach csapatok tízezer fővel. A sereg még ekkor is gyanútlanul menetelt mélyen a völgybe,- hittek a vezetőiknek, hogy nincs más járható út. Sajnos nem is volt, mert mögöttük hegyomlást indított a felkészült, lesben álló ellenség. A gyanútlan király ekkor értette meg, hogy csapdába csalták az egyébként kiválóan felszerelt és harcedzett seregét, amely ellen a tatár-vlach horda hagyományos ütközetben nem győzhetett volna. Innentől az út sokak számára a halálba vezetett. Fentről dárdák, nyilak, és óriási sziklák kezdtek hullani magyar seregre, és nem tehettek ellenük semmit. Az ellenség ezer és ezer harcosa ontotta rájuk a gyilkos lavinát. De a had még így is napokig (egyes forrás szerint négy napig) állta a támadást. Már nagyon sokan odavesztek, amikor döntés született a kitörésről. Ekkor, mint a történelmünkben már oly sokszor győzött az erény és az önfeláldozás. Egyetlen lényeges kérdés volt: hogyan lehet innen a királyt élve kimenekíteni? Dénes fia Dezső báró a Hédervári családból vállalta, hogy páncélt és ruhát cserél az uralkodóval, amíg a Lackfi István vezette csapat megkezdi a kitörést a testőrséggel a végzetes gyűrűből. Ez sikerült is. A király egérutat nyert a csapdából, bár amikor a lova már kezdett kimerülni Péternek fia, Csór Tamás adta át a lovát, hogy a király életét mentse. Akik élve estek fogságba azt Basarab emberei kifosztották, és főleg az uraknak faékeket vertek a koponyájukba. Dezső vitézt (aki a királlyal ruhát cserélt) is kegyetlenül felkoncolták. Ebből megtudhatta Károly Róbert, hogy vele is ugyanezt csinálták volna, ha elfogják.

chronicon_pictum_p0146_a_posadai_csata2.JPG

Ma már nem tudjuk pontosan megállapítani hol volt pontosan az ütközet. Még a király menekülési útvonala sem ad semmilyen biztos támpontot. Vannak, akik a Vöröstoronyi-szoroshoz teszik a helyszínt. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy Károly Róbert uralkodása alatt ez az egyetlen súlyos veresége volt. Fordulópontot is jelentett a csatavesztés, mert ettől kezdve magyar királyok csak nagyon ritkán viseltek hadat a Kárpátokon túl. Az ott létező, majd a későbbiekben létrejövő fejedelemségeket igazából magyar had sose hódította meg teljesen. Az ütközettel kapcsolatban kiemelhetjük a roppant nehéz körülmények közötti helytállást, és kitartást, és a magyar katonák mindent feláldozó hősiességét, hogy a királyukat élve kimenekítsék a csapdából. Viszont meg kell említenünk Károly Róbert hibáit is.

Hitt a többszörösen áruló fejedelemnek, majd hitt a kísérőknek is, akik a szurdokba csalták. Bevezette egész hadseregét a csapdába, és amikor ezt felismerte már majdnem késő volt. Sok forrás utal rá, hogy a Zách Felicián és családja ellen elkövetett roppant szigorú megtorlások után egyfajta átok ült Anjou Carobertón, és az elbizakodottsága is e kelepcébe vezette. Hédervári Dezső báró önfeláldozása viszont lehetőséget nyújtott a királynak a menekülésre, akit hibáitól eltekintve legjelentősebb királyaink egyike volt. Ércszobra méltán ékesíti a budapesti Hősök terének Pantheonját.

Forrás:
Kiss-Béry Miklós Magyar királyok és uralkodók. 10. Károly Róbert és Nagy Lajos
Földi Pál: Liliom és kard.
Ny.Gy.

8 Replies to “A posadai csata”

  1. Gazz

    Remek poszt. De mi lett Basarab sorsa?

  2. szvsz

    „Egyben birtokolta a „hintapolitikát” és az azzal járó előnyöket is”
    Óhh, az a legendás oláh köpenyegforgatás azóta is fő politikai irány…
    Lenin: „Románia a történelem prostituáltja.”
    Zsukov: „Románnak lenni nem nemzet, hanem foglalkozás.”

  3. Tranquillius

    Full libabőr az a verszak a végén. Várom. A kisebbik Lackfi István méltó volt az apjához.

  4. Nyitray552

    @Gazz: Basarab ezzel a sikerrel egy időre függetlenítette magát a magyar uralkodó akaratától. Később fiát Sándort jelölte ki utódjának. 1344-ben Nagy Lajos királyunk az elszenvedett vereség miatt hadat vezetett Havasalföldre. Háborúra azonban nem került sor, mert a vajda térden állva fogadott hűbéresküt a magyar királynak, visszaszolgáltatva a temérdek kincs egy részét,amit apja katonái zsákmányoltak a posadai szorosban a magyaroktól.

  5. pityókabort Vráncsábó ócsón

    @szvsz: Van egy mondás: A háborúban vannak ellenségek, szövetségesek, és a románok.

  6. pityókabort Vráncsábó ócsón

    Egyébként Brassó és a regáti Ploiesti közötti úton, egészen pontosan Comarnic északi végén van egy Posada nevú hely, és ott olyan a terep, hogy akár ott is történhetett a dolog.

  7. Terézágyú

    arohattrománok.

    Vagy mégse?

    „Basarab Nogáj kánon át egészen Dzsingiszig származtatta magát, de valószínűleg inkább kun volt, mint tatár-mongol”

    arohattkunok.

  8. Barabás Miklós

    A romániai történetírás Havasalföld (Valahia, Ungro-Valahia, Ungrovlahia ) megalapítójaként tekint rá. Sőt a középkori Havasalföld uralkodó dinasztiájának névadójának (Basarabi, a Baszarabok magyarul) is tartja. Fontos hivatkozás a román nemzettudat erősítésénél, 1330 az első román állam születési éve, kb. olyan, mint a mi esetünkben az államalapítás. Ezt követi Moldva megalapítása, elszakadása a magyar függőségtől majd 1599-ben egyesülésük Vitéz Mihály alatt (ide belekerül a harmadik román állam, Erdély is). Kb. ez a középkor romániai diskurzusának gerince. Ezt kiegészítik a 15-16. századi törökellenes harcai a román uralkodóknak. A válaszom a romániai történetírás, tanítás szempontjait jeleníti meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

 
 
 

We use cookies to improve your experience on our website. By browsing this website, you agree to our use of cookies.
CiyaShop

Join Our Newsletter

Subscribe to the CiyaShop mailing list to receive updates on new arrivals, special offers and other discount information.
Product added!
The product is already in the wishlist!
Removed from Wishlist

Shopping cart

close