Lenkey az ágyán fekszik, apatikusan maga elé meredve. Teljesen meztelen, csak
egy tépett és nagyon piszkos durva katonaköpeny van rádobva. Ágyneműje nincs, a
szalmazsák és a párna szakadozott, csomókban lóg ki a lószőr belőle.
Az orvos int a mellette álló, velük együtt jött Knezic tábornoknak. Az közelebb
lép az ágyhoz. Gyöngéd szeretettel Lenkey vállára teszi a kezét.
– Hát hogy vagy, János? Hallom, nyugtalan éjszakád volt. Bántottak téged?
