Dr. Agócs Gergely népzene kutató, a Hagyományok Háza főtanácsadója. A 2023-as Ősök Napján tartott előadást „A meotiszi ingoványokról, és az ott maradt rokon népekről (a nogajok, karacsájok, malkárok és kumukok népzenéjének ősi kincseiről)” címmel.
A középkori Magyarország északkeleti régiójában a sátoraljaújhelyi vár meghatározó szerepet töltött be, mely az évszázadok alatt elpusztult. Az utóbbi években lehetett hallani arról, hogy töretlenül végzik az egykori vár feltárását. A vár 2007-től kezdődő feltárásáról, a munkálatokról és a távlati célkitűzésekről kérdeztem meg Ringer Istvánt.
Pető Zoltán – A tűz lángol, aztán kialszik. c. novellájának bővített változata az „Örökkék” antológia részeként a Talentum House Kiadó gondozásában.
Pető Zoltán megjelenés előtt álló, sorozatindító regénye a Végtelen sztyepp a VI. századi avarokat mutatja be őshazájukban. A művet bárki számára ajánlom, aki könnyedebb stílusban szeretne elmélyülni a történelem egyik korai szakaszában.
Az éves szerkesztőségi találkozónk alkalmával ellátogattunk Háromhutára, ahol meg fog nyílni egy hadimúzeum. Tulajdonosát, Verbovszki Dánielt ezzel kapcsolatban kértem fel egy interjúra.
1382-ben Anjou (Nagy) Lajos halálával lányai kerültek a magyar és a lengyel trónra. Szoknyák a trónon, milyen sors várt az Anjou-lányokra?
Timur Lenk sírján lévő figyelmeztető felirat ellenére akadtak, akik megbolygatták az emír nyughelyét, és meg kellett tapasztalniuk az átok beteljesülését. A misztikum és a valóság miképp képes találkozni rendhagyó módon?
Toktamis kán (ur. 1378-1406) az Orda-ágból származó, Batu kánhoz mérhető hadvezér, a Kék Horda hercege. Az 1360-as évek elején a Batu-család fiúágon kihalt, ami kisebb zűrzavart okozott. Az Arany Horda uralkodóit a Dzsocsitól való származás köti össze. Toktamis lesz az, aki ismét egyesíti a két Hordát, visszaállítja az Arany Horda dicsőségét, harcot vív Timur Lenkkel, végül száműzetése közepette leáldozik a csillaga. A Timurral folytatott csatározásai pecsételik meg nem csak az ő, de az Arany Horda sorsát is.
Egy régi mondás szerint a pécsi bosnyákok művelték a szőlőt, a németek csinálták a jó bort, a magyarok meg itták. 1848 őszén a legenda tanúbizonysága szerint a horvátok is kivették részüket a jó borok elfogyasztásában.
A Mecsek szívébe beágyazott csendes, nyugodt város életében az 1848-as esztendő változásokat idézett elő politikai és katonai értelemben egyaránt, ennek járunk utána. Ezen felül egy legenda nyomába is eredünk.