„A sikert nem ígérhettem, még csak kilátásba sem helyezhetem – csupán egyért kezeskedem: hogy az ország méltósága nem fog csorbát szenvedni.” Apponyi Párizsban elmondott védőbeszéde ismert. A meghallgatás előzményei, illetve következményei jól dokumentáltak. Kevésbé ismert a gróf úr visszaemlékezése. Annak érdekében, hogy ne csak a hírhedtté vált beszéde alapján ismerjük Bővebben……
1920. június 4.-én a Nagy-Trianon palotában megtörtént az aláírás. A Kárpát-medencében egy nemzet gyászolt. A területek elcsatolásával honfitársaink millióit vesztettük el. Új államok alárendelt polgáraivá váltak, családok ezreit szakították el egymástól egy tollvonással. Nem létezik gyógyír a megcsonkított lélekre. Ezen a napon az ő tiszteletükre emlékezzünk, Trianon valódi veszteseire.
Gróf nagyapponyi Apponyi Albert a trianoni védőbeszéde által vált közismertté. Élete és munkásságának kiterjedtségére való tekintettel csak erre szűkítem az írás célkitűzését. Jelenlegi tanulmányomban bemutatásra kerül a gróf úr felkérésének a pillanata, aki képviseli hazánkat Versailles-ban; továbbá a védőbeszéde az antant hatalmakat képviselő urak előtt.
A jelenlegi írás célja nagy vonalakban ismertetni a hunok európai jelenlétét a korai időszakban. A teljesség igénye nélkül egy korábbi kvízben felvetett válaszlehetőségeket fogom elemezni.
Az Útravaló Történelem – ex-Történelem Faszagyerekei – 2014 óta, számtalan cikket jelentetett meg az évek folyamán. Ez idő alatt nagy ismeretanyagra tehettél szert az oldal szerkesztőinek áldozatos munkájának köszönhetően, akiket a történelem iránti szeretet és érdeklődés köt össze. Régi és új szerkesztőtársak írásaiból vannak válogatva a kérdések. Most lehetőséged nyílik tesztelned tudásodat az alábbi kvízben.
Székesfehérvár. A királyok koronázóvárosa és temetkezési helye is egyben. Az idei év elején bejelentették a nagy nyilvánosság felé, miszerint Hunyadi Mátyás király csontjait elkezdték vizsgálni a szakemberek. A legismertebb, s egyben legnépszerűbb uralkodónk temetkezésével kapcsolatban problémák vetődnek fel.
Kenderessy István az udvar legfőbb informátorának számított, a kor leghírhedtebb szélhámosa, álnok gazembere volt. Nevéhez köthető Dobó István, Balassa János és Homonnay Gáspár főurak hírnevének bemocskolása. Hazug ármánykodásainak nem volt határa. Mikor érezte, hogy szorul a hurok, átállt az ellenséghez, s máshol próbálta kamatoztatni tehetségét.
Már a gondolat is sértő, ami a címben szerepel. Romantikus elképzelések születtek Dobó jellemét illetően, a megtestesült, még életében hősnek titulált férfiről. Tettei alapján ki is érdemelte az Eger hőse megnevezést. Az 1552. évi ostrom utáni éveiről vajmi keveset tudunk, pedig az is rejteget izgalmakat. Élete alkonyához közeledve felségárulóvá vált volna? Lehetséges, hogy meghasonult?
Báró ruszkai Dobó István élete során amilyen hamar eljutott a leggazdagabb arisztokraták körébe az egri diadalt követően, olyan hirtelen mélyrepülésbe zuhant a családi vagyon egy per miatt. Jelenlegi tanulmányban bemutatásra kerül a Dobó család birtokai, különösképp, amiket István szerzett, a birtokokon levő gazdaság, egyszóval a vagyoni helyzetük, amelyben István hathatós tevékenységét követhetjük nyomon.
Dobó Istvánt a XVI. századi magyar történelem egyik kiemelkedő alakjának, hősének tekintjük, bár senki nem születik annak. Nevét elsősorban Gárdonyi méltán híres Egri csillagok c. művéből ismerjük, amiből minden bizonnyal mindenki tud idézni egy-egy sort. Jelen írásomban bemutatom az egri hőst, aki megközelítőleg 2000 emberrel verte vissza a török túlerőt.