Dr. Simonyi Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze. Főbb kutatási területe Magyarország története az Árpád-korban, illetve az Árpád-kori településkutatás és kerámiaművesség. A 2022-es Kurultájon tartott előadást „… A besenyők sírjához vezető út…” címmel. Ezzel kapcsolatban kértem fel egy interjúra.
A 2022-es Kurultájon Dr. Leyla Djansugurova, az Almatiban található központi Genetikai és Élettani Intézet genetikusa „Bizonyítékok az ázsiai (Belső-, és Közép-Ázsia) hunok és az európai (mai Magyarország területén élt) hunok közötti genetikai kapcsolatokra.” címmel tartott előadást, amit Évinger Sándor fordított. Az ő segítségével kaptam válaszokat a kérdéseimre.
A kutató a 2022-es Kurultájon tartott előadást „Miről mesélnek őseink csontjai?” címmel. Őseink egyedülálló tudományával, a koponyalékeléssel, azon belül is a sebészeti (valódi) trepanációval kapcsolatban kértem fel egy interjúra.
Türr István és Giuseppe Garibaldi neve összeforr az olasz egységesítési törekvésekkel. Garibaldi inkább végrehajtotta, semmint kigondolta a vállalkozásait. Türr István viszont jó taktikai érzékének és helyzetfelismerésének köszönhetően sikerrel vette az akadályokat. Nem véletlenül volt ő Garibaldi szárnysegédje. Elért sikerei révén nevezték Türrt társai „rettenthetetlen magyarnak”.
453-ban meghalt Attila, vele együtt romba dőlt a Hun Birodalom. Olyan hatalmi vákuum keletkezett, amit a térségben élő népek a maguk előnyére szerettek volna fordítani, ezért a hunok legyőzését követően a Nedao folyó melletti csata után, egymás ellen is szövetkeztek, aminek a végkifejlete a Bolia folyó partján történt meg. A hatalmi átrendeződés elkerülhetetlenné vált, de hogy mi történt, arról alább olvashatunk.
Marie-Thérèse Figueur számtalan katonai hadjáratot megjárt, a francia forradalom és a napóleoni háborúk veteránja. Hihetetlen kalandos élete során túlélte, hogy kétszer meglőtték, négyszer megvágták szablyával, legalább négy lovat kilőttek alóla, és háromszor került hadifogságba.
Elöljáróban leszögezném, hogy a felvetett kérdést nem a szó szoros értelmében kell értelmezni, ezért nem is kell túlmisztifikálni azt. Nyilvánvalóan ez csak teoretikus kérdés, amiről mások is korábban elméleti síkon foglalkoztak. Természetesen nem egy hírhedt hun nagyfejedelem lépett Róma trónjára, hanem származása tekintetében lehetséges, hogy a tanulmány főszereplője hun felmenővel rendelkezik. Csupán a források és az irodalmak olvasása közben kételyek merültek fel, mintha másképp is lehetne értelmezni az olvasottakat. Hogy a kifejteni kívánt szereplőnek mennyi köze lehetett a hunokhoz, azt nem lehet tűpontosan meghatározni, sőt ami azt illeti nem is biztos, hogy egyáltalán van, mert a mai kor egyértelműen germánnak mondja, ami több, mint valószínűnek mondható.
XIII. század. Kis-Ázsia véráztatta földje hosszú évek óta a keresztesek és a muszlim harcosok csataterének számított. Időközben a mongol hadak is feltűnnek a színen, ami elindít egy folyamatot. Az anatóliai szeldzsuk birodalom szétesése révén létrejön több török törpefejedelemség, aminek egyike az oszmán emírség is. Egy a sok törpefejedelemség között, de nagy ambícióval később egy világhatalom csírájává vált. A kezdetekről lesz szó, egészen pontosan az Ertuğrul vezette nomád oguz-török törzsről, akik a történelem színpadára most lépnek, s válnak ismertté.
Hedvig, lengyel nevén Jadwiga, tettei révén vált a lengyelek szeretett szentjévé. A nép szívében elevenen él Hedvig tisztelete és emlékezete. Jelen írás célja a szent életű királynő legendáiról és tetteiről is fog szólni, de természetesen a teljesség igénye nélkül történeti áttekintést is bemutatok életéről, főképp útját a lengyel trónig.
A Történelem Faszagyerekei blog (új nevén Útravaló Történelem) a 2014-es év augusztusa óta létezik. Ebben az évben egy fiatalember, név szerint Gregoory késztetést érzett arra, hogy a létrehozzon egy blogot és a történelem nagy alakjairól írjon ismertetőket, akik kalandos életük, illetve rátermettségük révén méltán kiérdemelték a faszagyerek címkét.