7 tipp, amit érdemes lehet megfogadni, ha történelemből szeretnél érettségizni

A történelem érettségin ahhoz, hogy igazán jó eredményeket érjünk el, nem elég, ha rengeteget gyakorlunk, vagy tanulunk. Nagyon fontos, hogy szisztematikusan tegyük ezt, valamint az is, hogy a tudásunkról akár a vizsgadrukk közepén is számot tudjunk adni.
Cikkünkben 7 olyan hasznos tippet szerettünk volna összegyűjteni, melyek ahhoz szükségesek, hogy történelemből a legjobb érettségi vizsgát tehessük középszinten.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Nyikolaj Alekszandrovics Morozov

Nyikolaj Morozov (1854-1946) egyike a XX. század első felének kevésbé ismert szereplőinek, pedig élete nemcsak, hogy érdekes, de sok szempontból tanulságos is. Nem sok olyan embert ismerünk, aki olyan sokrétűnek bizonyult, mint Morozov, aki forradalmárságtól elindulva jutott el a tudományokig, majd pedig 87 évesen a legöregebb és hitelesített találatokat elért mesterlövész lett a második világháborúban.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Gombos László –Hidegháború és még 30 év

A Smaragd Kiadó gondozásában a 2021-es év utolsó heteiben jelent meg Gombos László A HIDEGHÁBORÚ és még 30 év című könyve, ami mint, ahogy a címe is mutatja a hidegháború időszakába kalauzolja el a korszak iránt érdeklődő olvasókat. A könyv nemcsak a történészek számára készült, hanem mindenki számára, akit érdekel a történelem, és akik szeretik a közérthető műveket.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Hedvig, a lengyelek szeretett szentje

Hedvig, lengyel nevén Jadwiga, tettei révén vált a lengyelek szeretett szentjévé. A nép szívében elevenen él Hedvig tisztelete és emlékezete. Jelen írás célja a szent életű királynő legendáiról és tetteiről is fog szólni, de természetesen a teljesség igénye nélkül történeti áttekintést is bemutatok életéről, főképp útját a lengyel trónig.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Ormai Norbert az első aradi vértanú

„…tegnapelőtt megkezdődött a dolog, felakasztattam egy Auffenberg nevű egyént, aki valamikor hadnagy volt a Mazzuchelli ezredben, aztán ezredes és Kossuth segédtisztje – Kiss, Leiningen, Poeltenberg, Vécsey stb. is követni fogja, mihelyt megérkezik. Az eljárás a lehető legrövidebb lesz, megállapítjuk az illetőről, hogy tisztként szolgált nálunk, és fegyveres szolgálatot teljesített a lázadó hadseregben. Ekképp az eljárásokat a legrövidebb időn belül befejezzük… Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ha kell, a fejemmel szavatolok érte, mert gyökerestől irtom ki a gazt.” Ezeket a sorokat a véreskezű Julius Jacob von Haynau tábornok írta 1849. augusztus 24-én az egyik beosztott tábornokának.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Igor fejedelem

A Kijevi Rusz történetével már foglalkoztunk korábban, ahol a vikingek kapcsán az alapító Rurik vezér, majd pedig az azt követő Oleg fejedelem életében nyertünk egy kis bepillantást. A Viking sorozat hívei számára viszont ismerős lehet az Igor név, aki a sorozatban egy gyermeket jelentett, aki Oleg udvarában, annak mintegy a börtönében élt egészen addig amíg nem sikerült onnan megszöknie Csonttalan Ivar segítségével. A valóság persze egészen más, de a legfontosabb mégis az, hogy Oleg egy létező személy volt, és nem is akárki, hanem Rurik fia, aki fiatal kora miatt nem lehetett fejedelem egészen addig, amíg Oleg el nem tűnt a színről.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Sir James Brooke – a fehér rádzsa

Sir James Brooke (1803-1868) egyike volt a 19. századi jellegzetes angol kalandoroknak, szerencsevadászoknak, akik kihasználva a saját országok nyújtotta birodalmi előnyöket igyekeztek a maguk javára is megteremteni valamit, ami a legtöbb esetben egy saját mini államot jelentette. Az Indiában, Benares városában született James Brooke a brit Kelet-indiai társaságnál kezdett felépíteni egy karriert, ami olyan jól sikerült, hogy a brunei szultántól megkapta Borneó szigetén Sarawak államot a szolgálatai fejében. A „fehér rádzsa” nevet ekkor elnyerő angolt lovaggá is ütötték, és az általa megszerzett területet őt követően a családja irányította egészen 1942-ig, a japánok megjelenéséig

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Az utolsó római „hadurak”

Minden nagy birodalom egyszer véget ér, semmi sem tart örökké. Mindegyiknek valamilyen módon vége szakad. Ez igaz volt a Római Birodalomra is, ami évszázadokon át a Földközi-tenger medencéjének abszolút ura volt. A negyedik század végén két részre osztott császárság közül a keleti bizonyult szerencsésebbnek, mert ennek az államalakulatnak jutottak a leggazdagabb és fejlettebb provinciák, arról nem is beszélve, hogy a főváros egy jól védhető helyen épült fel, egy olyan védelmi rendszerrel ellátva, ami majdnem ezer éven át védte Konstantin császár városát, Konstantinápolyt. Ezzel szemben a nyugati részek alig pár évtizeddel a felosztás után olyan komoly válságot éltek át, amiből már nem sikerült kikecmeregni, így az elkerülhetetlen vég felé kezdett sodródni a Nyugatrómai Birodalom.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

A Történelem Faszagyerekei – beszélgetés az alapítóval

A Történelem Faszagyerekei blog (új nevén Útravaló Történelem) a 2014-es év augusztusa óta létezik. Ebben az évben egy fiatalember, név szerint Gregoory késztetést érzett arra, hogy a létrehozzon egy blogot és a történelem nagy alakjairól írjon ismertetőket, akik kalandos életük, illetve rátermettségük révén méltán kiérdemelték a faszagyerek címkét.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Jean de Carrouges – az utolsó párbaj

A mai Franciaország északi részén áll egy magányos kastély, ami már egészen a 14. század óta dacol mind az elemekkel, mind a rá rontó ellenfelekkel. Külsőre egészen érdekesen néz ki, olybá tűnik, mintha egy vár és egy kastély szerelemgyermeke lenne. Château de Carrouges a Normann hercegség déli határán épült fel, elsősorban védelmi céllal, ami mellett idővel a kényelem is megjelent, ezért is néz ki úgy a kastély. A több száz évet felölelő múlt egyik kis mozaikja egy bizonyos francia lovag, nevezetesen Jean de Carrouges élete, aki egykoron a vidék ura volt a 14. században.  Eric Jager  angol professzor, az Utolsó párbaj: A harc igazi története a középkori Franciaországban című könyvében 2004-ben írt az lovag életéről, amiből Ridley Scott 2021-ben filmet is készített Matt Damon főszereplésével, de az októberben a mozikba kerülő alkotás igen sok tekintetben eltér az eredeti történettől. Így mielőtt a moziba sietünk, érdemes megismerkedni a történelmi valósággal is.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta