Október 6-a az aradi vértanúk előtt való tisztelgés emléknapja, azonban mint minden történelmi eseménynek, ennek is vannak elfelejtett, vagy nem tudott részletei. Mielőtt bárminemű gondolatot szűrnék le a vértanúkról, pár kevésbé ismert tény, amely megnehezíti a nyomozásunkat: Ki is a felelős magáért a kivégzésekért?
Haynau megítélése szinte semmit nem változott az elmúlt 170 évbe. Ahogyan Magyarországon, úgy egész Európában az egyik leggyűlöltebb történelmi személy. Ezzel ellenben Ausztriában nem feltétlen ezt gondolják. Royalizmusa a Habsburg-ház egyik leghűségesebb tábornokává tette, így tisztelet övezi. Érthető is, hiszen minden parancsot a lehető legprecízebben próbált meg végrehajtani, és mint tudjuk egy katonának ez a feladata.
A középkorban nem szokatlan a népnek az a fajta babonássága, hogy az uralkodó esetlegesen túlélhet egy csatát. Ahogy korábban írtam egy cikket Ulászlóról, hogy már a korszakban kialakult arról a monda, hogy túlélte a várnai csatát, mely szájról-szájra járt, úgy igaz ez II. Lajosra is.
A vitéz Pálffy család eredete egészen az Árpád-korig követhető vissza. Történetünk két karintiai gróffal, a Hederváry nemzettség őseivel, Wolfgerrel és fivérével, Hedrikkel kezdődik. A testvérek II. Géza király uralkodásának idején páncélos lovagok kíséretében érkeztek a Magyar Királyságba, ahol az uralkodótól a Szigetközt kapták birtokul.
Személyében oly vitéz ember volt, hogy az Nagy Sándor hadában is az válogatott vitézeknek számok közzé lehetett volna.” (Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Székely Mózesről) Erdély történelme a 16-17. század fordulóján maga volt az anarchia, és ebben az igen vérzivataros időszakban élt Székely Mózes, aki nagyon rövid ideig erdélyi fejedelem is Bővebben……
Több, mint 300 év is eltelt már a Rákóczi-szabadságharc eseményei óta, de azok a magyar nemzet emlékezetében a mai napig nagyon élénken élnek. Rengeteg vers, nóta, irodalmi alkotás, utcák, terek, iskolák, intézmények viselik valamely fontos „szereplő” nevét. Az egyik legismertebb „mű” a szabadságharccal kapcsolatban a Tenkes kapitánya sorozat, melyen egész Bővebben……
A Magyar Királyság elindult a lejtőn lefelé, amihez hozzájárult a királyi hatalom hanyatlása, a belpolitikai acsarkodások egyaránt. De voltak olyan emberek, akik számára a haza volt az első, akik akár az életüket, vagyonukat is képesek voltak feláldozni csak, hogy megvédjék országukat. Ezek közé a tragikus hősök közé tartozik Tomori Pál is, akinek élete jól példázza a Magyar Királyság bukásának folyamatát, az utolsó évek küzdelmeit. A Mohács előtti évek drámájának talán legszimpatikusabb, ha nem egyetlen igazi hőse ő.
A szabadságharc résztvevői közül ugyanis egyet már korábban, kettőt pedig a tizenhármak kivégzése után ítéltek halálra az osztrák hatóságok. Haynau „először Ormai Norbert honvéd ezredest akasztatta fel hirtelen haragjában 1849. augusztus 22-én Aradon, így őt tekinthetjük az elsőnek. Őt követte október 6-án a 13 főtiszt, majd pedig október 25-én Kazinczy Lajos ezredes, akit a 15-ként tartunk számon.
II. Rákóczi Ferenc kibontotta a zászlaját, harcba hívta a nemzet minden tagját, egyszerű parasztok, polgárok, korábbi végvári vitézek gyűltek a zászló alá, amely a szabadságot, a jövőt jelképezte sokuknak. Olyan hősök, sokat próbált tapasztalt katonák léptek színpadra, akik nevei, tettei ma már a nemzeti identitásunk szerves részét képezik. De ezek a hősök is gyarló emberek voltak, tele kisebb-nagyobb hibákkal, tévedésekkel. A hús-vér hősök közé tartozik Ocskay László is, kinek élete, tettei egy érdekes életpályát rajzolnak ki.
Pontos adat nem áll rendelkezésünkre, hogy mikor született, így marad a feltételezés -1508 körül. Édesapja Zrínyi III. Miklós, édesanyja Karlovics Ilona volt. A Subic nemzetség jeles tagja, akik már IV. Béla királyunknak is segítséget nyújtottak a tatárjárás alatt. 1347-től a zrini kastély után Zrínyinek kezdték hívni őket.