Julius Jacob von Haynau az aradi „hóhér”

Haynau megítélése szinte semmit nem változott az elmúlt 170 évbe. Ahogyan Magyarországon, úgy egész Európában az egyik leggyűlöltebb történelmi személy. Ezzel ellenben Ausztriában nem feltétlen ezt gondolják. Royalizmusa a Habsburg-ház egyik leghűségesebb tábornokává tette, így tisztelet övezi. Érthető is, hiszen minden parancsot a lehető legprecízebben próbált meg végrehajtani, és mint tudjuk egy katonának ez a feladata.

Szerző: Nagy Botond | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Mohácstól Mohácsig

A vitéz Pálffy család eredete egészen az Árpád-korig követhető vissza. Történetünk két karintiai gróffal, a Hederváry nemzettség őseivel, Wolfgerrel és fivérével, Hedrikkel kezdődik. A testvérek II. Géza király uralkodásának idején páncélos lovagok kíséretében érkeztek a Magyar Királyságba, ahol az uralkodótól a Szigetközt kapták birtokul.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Székely Mózes

Személyében oly vitéz ember volt, hogy az Nagy Sándor hadában is az válogatott vitézeknek számok közzé lehetett volna.” (Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Székely Mózesről) Erdély történelme a 16-17. század fordulóján maga volt az anarchia, és ebben az igen vérzivataros időszakban élt Székely Mózes, aki nagyon rövid ideig erdélyi fejedelem is Bővebben……

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Béri Balogh Ádám brigadéros

Több, mint 300 év is eltelt már a Rákóczi-szabadságharc eseményei óta, de azok a magyar nemzet emlékezetében a mai napig nagyon élénken élnek. Rengeteg vers, nóta, irodalmi alkotás, utcák, terek, iskolák, intézmények viselik valamely fontos „szereplő” nevét. Az egyik legismertebb „mű” a szabadságharccal kapcsolatban a Tenkes kapitánya sorozat, melyen egész Bővebben……

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Tomori Pál

A Magyar Királyság elindult a lejtőn lefelé, amihez hozzájárult a királyi hatalom hanyatlása, a belpolitikai acsarkodások egyaránt. De voltak olyan emberek, akik számára a haza volt az első, akik akár az életüket, vagyonukat is képesek voltak feláldozni csak, hogy megvédjék országukat. Ezek közé a tragikus hősök közé tartozik Tomori Pál is, akinek élete jól példázza a Magyar Királyság bukásának folyamatát, az utolsó évek küzdelmeit. A Mohács előtti évek drámájának talán legszimpatikusabb, ha nem egyetlen igazi hőse ő.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

A tizenötödik aradi vértanú

A szabadságharc résztvevői közül ugyanis egyet már korábban, kettőt pedig a tizenhármak kivégzése után ítéltek halálra az osztrák hatóságok. Haynau “először Ormai Norbert honvéd ezredest akasztatta fel hirtelen haragjában 1849. augusztus 22-én Aradon, így őt tekinthetjük az elsőnek. Őt követte október 6-án a 13 főtiszt, majd pedig október 25-én Kazinczy Lajos ezredes, akit a 15-ként tartunk számon.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Ocskay László

II. Rákóczi Ferenc kibontotta a zászlaját, harcba hívta a nemzet minden tagját, egyszerű parasztok, polgárok, korábbi végvári vitézek gyűltek a zászló alá, amely a szabadságot, a jövőt jelképezte sokuknak. Olyan hősök, sokat próbált tapasztalt katonák léptek színpadra, akik nevei, tettei ma már a nemzeti identitásunk szerves részét képezik. De ezek a hősök is gyarló emberek voltak, tele kisebb-nagyobb hibákkal, tévedésekkel. A hús-vér hősök közé tartozik Ocskay László is, kinek élete, tettei egy érdekes életpályát rajzolnak ki.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Szigetvár ostroma II. rész

Pontos adat nem áll rendelkezésünkre, hogy mikor született, így marad a feltételezés -1508 körül. Édesapja Zrínyi III. Miklós, édesanyja Karlovics Ilona volt. A Subic nemzetség jeles tagja, akik már IV. Béla királyunknak is segítséget nyújtottak a tatárjárás alatt. 1347-től a zrini kastély után Zrínyinek kezdték hívni őket.

Szerző: Nyitray552 | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Szigetvár ostroma I. rész

„Szemem fénye, szívem vére kedves fiam! Amit írtál tudomásul vettem, és megértettem. Te tudod azonban, hogy a mi családunk a bátorság szilárd talaján áll, s nekünk nem illik senkinek beszélni gyengeségről, és tehetetlenségről, mert ez gyávaság lenne tőlünk. Ilyen élet nekem nem kell. Amíg élek a pasa a várat nem kaphatja meg tőlem.” Zrínyi Miklós levele fiának, Györgynek. 1566 szeptember 5.

Szerző: Nyitray552 | Közzétéve: telt el a közzététel óta