„De engem csak a középszint érdekel!” Íme a témával szemben támasztott követelményrendszer:

Ez a cikk kicsit rendhagyó lesz, ugyanis egyszerre tartalmazza a középszintet, illetve az emeltet. De nem kell megijedni, látható módon elkülönítettem egymástól. 😉 A cikk végén most kivételes alkalommal két PDF-et is találhattok. Az egyikben a fontosabb fogalmak, évszámok, illetve személyek találhatóak, míg a másikban pedig a 2018-as májusi emeltszintű érettségi egyik esszéjének megoldását találhatjátok.

Na, de akkor a szokásos bevezetőkhöz hasonlóan, kezdjük el. A három részre szakadt ország története minden évben megjelenik valamilyen formában az érettségiken (középszinten is, de emelten sokkal jobban szeretik), a magyar történelem meghatározó korszaka, ezért érdemes tisztában lenni a témával. 🙂

A már megjelent cikkeimet ide kattintva megtaláljátok.

A cikk három részből áll:

  • Fontosabb előzmények
  • Az ország háromrészre szakadása
  • A három országrész berendezkedése (emelt)

I.

Fontosabb előzmények

Az előzményeket sokáig lehetne húzni. 1490-ben elhunyt Hunyadi Mátyás, utódja a lengyel II. (Jagelló) Ulászló lett, ő 1516-ig uralkodott. Történetünk szempontjából fontos, miszerint a magyar rendek 1505-ben a rákosi végzésben kimondták, hogy II. Ulászló halála után csak magyar születésű uralkodót választanak királynak.

1515-ben a Jagellók és a Habsburgok házassági szerződéseket kötöttek (egymáshoz adták gyerekeiket). A helyzet természetes mindenki számára egyértelmű: a trónutódlás kérdéses, hiszen mindkét fél máshogy tervezi a jövőt.

1516-ban aztán meghalt II. Ulászló, s fia a 10 éves II. Lajos került a trónra. Lajosnak már komolyan szembe kellett néznie a törökkel. Az Oszmán Birodalom 1521. augusztus 29-én elfoglalta a déli végvárrendszer kulcsfontosságú várát, Nándorfehérvárat. Ettől kezdve pedig megnyílt a déli határ a törökök előtt.

A mohácsi csata

Mivel a mohácsi csata önmagában is szokott szerepelni az érettségiben, ezért úgy érzem muszáj vele külön foglalkoznunk.

A törököket tehát meg kellett állítani, ezért király csatába hívta a magyar rendeket, és elindult dél felé, hogy elejét vegye az idegen betöréseknek. Nándorfehérvár eleste után kereken öt évvel került sor a csatára, 1526. augusztus 29-én, Mohács mellett. Ahogy ismerjük a csata kimenetelét, vereséggel végződött.

A király gyorsan és meggondolatlanul cselekedett, nem várta be az erősítést, pl. Szapolyai János hadait.

A csata nem csak azért volt tragédia, mert közel 15-20.000 katona meghalt, hanem mert a király is odaveszett, így az ország vezetés nélkül maradt. Egyébként a törökök egész este csatasorban álltak, azt hitték ez csak egy előőrs volt, nem hitték el, hogy a fősereget verték meg.

Középszinten elvárt követelmény a janicsár és a szpáhi fogalom ismerése. A janicsárok a török gyalogságot jelölték, míg a szpáhik könnyűlovasok voltak.

A mohácsi csata Magyarország történelmének egyik legérdekesebb összecsapása volt, többet viszont nem szeretnék róla beszélni. Akit érdekel annak ajánlom B. Szabó János rendkívül izgalmas előadását.

II.

Az ország háromrészre szakadása

II. Lajos halála után az ország köznemessége a magyarok legerősebb birtokosát, Szapolyai Jánost választották királynak, aki a rákosi végzésre hivatkozva lehetett az. Ellenben ott volt Habsburg Ferdinánd is, aki szintén igényt tartott a trónra, őt a főurak koronázták királlyá. Magyarországon így létrejött a kettős királyság, illetve kitört egy polgárháború is.

Szapolyai szövetségesek után nézett, de végül csak az Oszmán Birodalom volt hajlandó szövetséget kötni vele (1528 – Isztambuli szerződés). János elismerte a szultáni hatalmat Magyarország felett, évenként pedig adót fizetett a szultánnak.

A török eközben folyamatosan tört előre, többször sikertelenül ostromolta Bécset.

Itt esetleg érdemes megemlíteni Kőszeg várának 1532-es ostromát, mikor ugyanis egy hónap ostrom után se tudták bevenni az erődöt, egyezményt kötöttek a vár parancsnokával, Jurisics Miklóssal: kitűzték a lófarkas zászlót, azonban a vár a magyarok kezén maradhatott. Hosszú évek után ez volt az első “nagyobb” magyar győzelem. 🙂

A folyamatos belharcok miatt Ferdinánd és Szapolyai 1538-ban megkötötték a váradi békét. A béke értelmében a Habsburgok elismerték Szapolyait magyar királynak, cserébe ha Szapolyai meghal, akkor onnantól kezdve a magyar trón a Habsburg családra száll.

A béke jól is mutatott, hiszen Szapolyainak nem volt gyereke, azonban időközben Szapolyai megházasodott (a lengyel Jagelló Izabellával), és halálának évében, 1540-ben született egy fia. Ezek után ismét kérdéses lett, hogy be kell-e tartani a váradi békét? Szapolyai a halálos ágyán megeskedte a híveit, hogy az alig három napos fia jogai mellett kiálnak, magyarán nem tartják be a váradi békét.

Buda elfoglalása (1541)

A törökök támogatták Szapolyai fiát, az akkor másfél hónapos János Zsigmondot, hiszen ez szolgálta legjobban a birodalom érdekeit, a megosztottság fennttartása. Habsburg Ferdinánd csapatai ostrom alá vették Buda várát, amelyet az egyik legismertebb magyar főúr Török Bálint védett. A védők három hónapig kitartottak, és sikerült megvédeniük a fővárost. A Habsburg csapatok nagy veszteségek árán elmenekültek.

A szultáni fősereg megérkezte után a magyar főurakat és az újszülött János Zsigmondot is a budai vár alá rendelte a szultáni parancs. Az Egri Csillagok című filmből ismerős jelenet játszódott ekkor le: Szulejmán elismerte a csecsemő fejedelemségét, de Török Bálint már nem hagyhatta el a szultáni sátort, élete hátralévő részét fogolyként élte le a híres Héttoronyba. A tárgyalások közepette a törökök amolyan turistaként elkezdtek beszivárogni a budai várba. Nyilván nem turisták voltak, amikor elegen gyűltek össze, harc nélkül tűzték ki a lófarkas lobogót a vár tetejére. Mindezt 1541-ben, és hát persze, mikor máskor, ha nem augusztus 29-én. 🙂

De a törökök odaígérték az Erdélyi Fejedelemséget a kis János Zsigmondnak és családjának, feltéve ha behódolnak a szultánnak (pl. adót fizetnek, nem indíthatnak önálló háborút, stb.).

A város elfoglalása után létrehozták a budai vilajetet. A kifejezés fontos, középszinten is tudni kell! A vilajetek igazából a törökök által elfoglalt területek, tartományok elnevezései, élükön pedig a beglerbég, avagy a pasa állt.

A vilajetek tovább osztódtak, ezekből lettek a szandzsák. A szandzsák a vilajeteken belüli kisebb közigazgatási egységek voltak, magyarul ezeket mondanánk vármegyéknek. Élén a bég állt.

Az ország szétszakadása

A történetírás hivatalosan Buda várának 1541-es elfoglalásától számítja az ország három részre szakadását. Az ország déli és középső részét az oszmánok foglalták el, ezt nevezzük Hódoltságnak (sok helyen láttam kis “h” betűvel írva, de mivel egy földrajzi tulajdonnévről van szó, így szerintem nagy “H”-val írva helyes).

Az ország nyugati része Habsburg befolyás alá került. Ez tartott a horvát tengerparttól, az Őrvidéken át, egészen a Felvidékig. Ugyan a Habsburgok irányítása alatt állt, ezt a területet hívjuk Magyar Királyságnak, a területen ugyanis dualizmus alakult ki, de erről kicsit később.

A harmadik területhez tartozik Erdély, illetve a Partium. Ezt a területet János Zsigmond örökölte. Természetesen az örökös még nem tudott egy egész országot vezetni, helyette édesanyja és Fráter György vette át az irányítást. Fráter György egy püspök, nem mellesleg kétszínű figura volt.

Buda eleste után megpróbált egyezkedni Ferdinánddal, hogy odaadja neki Erdélyt, amennyiben ígéretet tesz Buda visszafoglalásra. Természetesen meglett a szerződés, de egyik fél se tartotta be az ígéretét, Fráter emellett a törökökkel is jópofizott, senki se szerette, 1551-ben pedig meg is gyilkolták. 🙁

A várháborúk kora (1541-68)

A törökök Buda elfoglalása után folytatták a hadjáratukat, sorra foglalták el a várakat, ilyen volt például Pécs, Siklós, Simontornya, Esztergom, Szeged. 1547-ben Ferdinánd egy ötéves békét kötött a szultánnal, azonban az 1551-es események (Fráter György kétszínűsége) háborúhoz vezettek.

A törökök 1552-ben bűntetőhadjáratot indítottak, el akarták szigetelni az Erdélyi Fejedelemséget és a Magyar Királyságot egymástól, ezért elfoglaltak több várat, például Temesvárat, Szolnokot, Lippát, de északon Drégely várát is. Utóbbinak volt a várkapitánya Szondi György, ezt illik tudni. Ekkor történt egyébként a híres egri csata is, ahol a magyarok diadalt arattak Dobó István vezetésével. Ezt az ütközetet dolgozza fel Gárdonyi Géza: Egri csillagok c. műve is. Temesvár eleste után létrejött a temesvári vilajet is.

A harmadik hullám, egyben I. Szulejmán (ur.: 1520-66) szultán utolsó hadjárata 1566-ban indult meg, méghozzá Gyula és Szigetvár várának elfoglalásának reményében. Mindkét várat sikeresen elfoglalták. Szigetvárnál az amúgy is halálra ítélt védők Zrínyi Miklós vezetésével kirohantak a törökökre. Az ostrom során betegségben elhunyt a 71 éves I. Szulejmán szultán is.

A várháborúkat végül a drinápolyi béke zárta le 1568-ban. Az I. Miksa és II. Szelim között kötött egyezmény értelmében a Habsburgok elismerték az elvesztett területeket, egyik fél sem folytatott területszerző hadjáratokat, illetve az osztrák császár évente adót fizetett a szultánnak. Természetesen a béke ellenére folytatódtak az összecsapások…

—EMELT SZINT—

Az emelt szintű követelmény annyiban tér el a középszinttől, hogy pluszban ismerni kell a három országrész gazdasági berendezkedését. Mivel a téma hatalmas, ráadásul Erdély története amúgy is egy másik anyagrészhez tartozik, ezért tényleg csak a lényeget fogom leírni.

III.

A három országrész berendezkedése

1. A Hódoltság

Hódoltságnak nevezzük a törökök által megszállt országrészt. A Hódoltságot a budai vilajet létrehozásától (1541) számíthatjuk. A budai vilajet élén a budai pasa (vagy beglerbég, ugyanazt jelenti) állt, ő volt a Hódoltság irányítója is. Tudniillik a törököknek nem Magyarország volt az elsődleges célpontjuk, hanem a Német-Római Birodalom, illetve Bécs. A Habsburgok még saját hazájuk előtt akarták megállítani az oszmán előrenyomulást, ezért Magyarország a két birodalom ütközőzónája lett. De erről majd később.

Mint már annyiszor előfordult, a törökök a régebbi királyi vármegyék helyett vilajeteket, azon belül szandzsákat hoztak létre. Az új közigazgatáshoz természetesen új tisztségviselők is kellettek: például adószedők, őket defterdároknak hívjuk, a Korán alapján ítélő bírókat kádiknak nevezzük, a “törvénymagyarázók” pedig muftik voltak.

Magyarország 1572-ben

A Hódoltság gazdasága

A szultán ugyan osztott földet katonáinak és a hivatalnokoknak, azt a nyugati világgal szemben nem örökölhették, haláluk után visszaszállt a szultánra. Emiatt nem is váltak érdekelté abban, hogy a földet fenntarthatóvá tegyék, hiszen bármikor elveszthették azt. A jobbágyoktól ugyan beszedték az adókat, de rablógazdaságot folytattak: gyakran betörtek a Magyar Királyság területére rabolni (ez egyébként kölcsönös volt, tehát a magyarok is ugyanúgy betörtek a Hódoltság területére).

A Hódoltság közepén létrejöttek a hászbirtokok (Szeged, Kecskemét, Cegléd környéke), amik csak a szultánnak voltak alárendelve. A hászbirtokon élőknek emiatt csak az állami adót kellett fizetnie, azt is évente, illetve rendelkeztek önrendelkezési joggal, tehát például maguk választhatták meg a tisztségviselőket, az igazságszolgáltatást is maguk oldották meg. Így jöttek létre a parasztvármegyék.

Az adózás

A törökök nagyon ügyesen csinálták, ugyanis a jobbágyok gazdaságilag szinte észre sem vették, hogy egy idegen birodalom megszállása alá kerültek. Az oszmánok megtartották a korábbi királyi adókat, csak immáron nem a királynak, hanem a szultánnak fizették. Ezenfelül amit eddig a földesúrnak fizettek, azt most szpáhinak. Ugye volt még az egyházi tized is ami a katolikus egyházat illette… No, a Hódoltságban csak a nemmuszlim embereknek (idegen szóval ráják, nem ez, nem a vízben élő állatka) kellett fizetniük egyházi pénzt, amit harádzsnak hívtak. A harádzsnak a mértéke egyébként ugyanúgy a 10% volt. 🙂

A jobbágyság terhei a hódoltságban

Kettős adózás

A hászbirtokokkal szemben ott voltak a peremvidékek, amik a birodalmak határán feküdtek. Na, valakiknek, akkor nekik tényleg sz*r volt… Hogy miért?

A magyar nemesek ugyan elmenekültek a területről, tehát jogilag nem szedhették volna be a Hódoltság területén fekvő területeikért az adókat, azonban mégis beszedték. Általában végvári katonákat béreltek fel, akik belovagoltak a Hódoltság területére, majd beszedték a jobbágyoktól az előírt adókat. De ugye a jobbágyoktól már a törökök is beszedték az adójukat. Nem volt mást tenni, ha élni akart akkor bizony kétszer fizetett

Építkezések

A Hódoltság területén nem történtek nagyobb beruházások, tekintve, hogy az Oszmán Birodalomnak is óriási összegekbe kerültek a végvári rendszerek megtartása. Az országban patthelyzet alakult ki, hiszen egyik félnek sem volt ereje arra, hogy döntő csatákat vívjon, vagyis védekezésre rendelkeztek be. Pechünkre az országunk kellős közepén…

A törökök egyedül kulturális építményeket emeltek. Ilyenek voltak például a dzsámik, mecsetek, amik primitíven fogalmazva muszlim templomoknak feleltek meg. Ezenfelül építettek minareteket is, amiket általában dzsámik/mecsetek mellé helyeztek. A minaret tetején (ez egy toronyszerű építmény) a müezzin énekhangjával hívta össze imára a muszlimokat.

Emellett egyébként (sok más egyéb mellett) a törököknek köszönhetjük fürdőszokásunkat. A Hódoltság korában rengeteg török fürdőt építettek az országban.

2. A Magyar Királyság

A megmaradt Magyar Királyság a horvát tengerparttól az Őrvidéken, majd a Felvidéken keresztül, egészen a Partiumig tartott. Bár elméletileg független terület volt, gyakorlatilag természetesen Habsburg befolyás alá került.

Csúnya ugyan kimondani, de ahogy már említettem, hazánk megmaradt részét bizony ütközőzónaként használták, a Habsburgok megpróbálták a törököket Magyarország megmaradt részén feltartóztatni, még mielőtt elérték volna a birodalom határát.

Mivel szinte az összes magyar végvár a török kezére jutott, ezért újjá kellett szervezni a végvárrendszert. Fejlesztették például a győri, a kanizsai, a veszprémi, illetve a komáromi várat. Utóbbi egyébként olyan jól sikerült, hogy a történelem folyamán ostrommal egyszersem tudták bevenni. Megjelent egy új várépítési módszer is, erről többet itt.

A Magyar Királyság működése

A Habsburg Birodalom és a Magyar Királyság között perszonálunió jött létre, azaz a közös uralkodón kívül a két ország teljesen különálló volt egymástól. Ez természetesen csak elvben működött, a Magyar Királyság nagyon is függött a Habsburgoktól.

A lenti ábrán láthatjuk, hogy a Habsburg uralkodó magyar király is volt egyben. Emellett viszont volt külön udvari kancellária és udvari kamara, illetve magyar kancellária és magyar kamara. Elvben ezek az intézmények egymástól függetlenek voltak, gyakorlatilag azonban a külföldi segélyek miatt nagyon is rá volt utalva az ország a Habsburgokra.

Létrejött az Udvari Haditanács intézménye, aminek a hatásköre az egész birodalomra kiterjedt (tehát pl. Magyarországnak nem volt külön haditanácsa). Az Udvari Haditanács -ahogy bent van a nevében is- katonai tanácsokkal látta el az uralkodót, ám a végső szó mindig őt illette.

A királyi Magyarország államszervezete

Ahogy a fenti ábrán is látható a király a rendekkel együtt kormányzott, ezzel létrejött egyfajta rendi dualizmus. Az országgyűlés kéttáblás maradt: volt a felsőház, ahol nemesek, érsekek vettek részt; illetve volt az alsótábla, ahol pedig a megyék és városok választott képviselői. Többet nem kívánok elmondani az ábráról, mindenki letudja olvasni a fontosabb részeket. 🙂

Gondoljunk csak bele, hogy a Habsburgoknak alig volt pénzük fenntartani a végvárakat, a Magyar Királyság önállóan nem tudta volna finanszírozni ezek működését.

3. Az Erdélyi Fejedelemség

Az Erdélyi Fejedelemséggel nem szeretnék sokat foglalkozni, hiszen az érettségin külön témakörként is szerepel.

Erdély alapjába véve mindig is különálló tartományként volt kezelve. Az ország ugyanúgy vármegyékre volt osztva, de emellett léteztek úgynevezett “székek” is.

Erdély közigazgatási felépítése vizsgált korszakunkban

Az 1552-es büntetőhadjárat következtében jelentősen lecsökkent az Erdélyi Fejedelemség által birtokolt terület. Erdély az Oszmán Birodalom hűbérese volt,

  • évente adót fizetett a szultánnak, illetve a
  • szultán jóváhagyása kellett a fejedelem megválasztása után annak beiktatásához is.
  • Emellett a szultán engedélye nélkül nem folytathattak háborút, tehát a külpolitikájuk is korlátozva volt.

A János Zsigmond vezette Erdély és a Habsburgok között 1570-ben létrejött a speyeri szerződés, ami rendezte a két ország(rész) viszonyát. Az egyezmény értelmében a Habsburgok elfogadták az Erdélyi Fejedelemséget önálló tartománynak, János Zsigmond „azt csinált vele amit akart”, cserébe az erdélyi fejedelem lemondott a magyar trónigényről.

Erdély politikai berendezkedése

Ahogy az alábbi ábrán is láthatjuk az erdélyi fejedelmet a székek, illetve a partiumi vármegyék választották, azonban a fejedelmet a török szultánnak is el kellett fogadni, kinevezését meg kellett erősítenie. Erdély emellett évenkénti adóval tartozott az Oszmán Birodalomnak, akik még az ország külpolitikájába is beleszóltak.

Az erdélyi országgyűlés egyébként egykamarás volt, vagyis a partiumi vármegyék, illetve az erdélyi magyar nemesség küldöttjeinek szavazata ugyanannyit ért, mint a székely és szász székeké. Országgyűlésük évente kétszer volt.

A következő részben megismerkedünk Erdély megalakulásával, aranykorával, ott majd részletesebben megismerjük a témát. 🙂

Végszó

Buda 1541-es elfoglalása, vagyis az ország háromrészre szakadása után 158 évig jelen volt a török uralom Magyarországon. Ez természetesen nagyon sok idő, az ütközőzónának használt országunk pedig brutális mértékű emberveszteségeket szenvedett. A török uralom hatását a mai napig érezhetjük a bőrünkön. Gondoljunk itt a fürdőkre, a mecsetekre, dzsámikra, kávéra, dohányra, és megannyi jövevényszavunkra ami ekkoriban került be nyelvünkbe.

Itt találhatjátok a fogalmakat, személyeket, fontosabb évszámokat tartalmazó PDF-et:

Itt pedig a szokásos módon feldolgozott érettségi esszéfeladat megoldását. A feladat a 2018-as májusi emeltszintű történelem érettségi egyik hosszúesszéje volt.

Amennyiben szeretnél csatlakozni egy baráti töris csatornához, kattints ide. A szerver tagsága döntő többségben történelemfan középiskolás, de történészhallgató egyetemisták is jelen vannak. A hangulat teljesen baráti. Várunk szeretettel mindenkit! 🙂

Jó tanulást és sikeres érettségire való felkészülést kívánok mindenkinek!

A cikkben megtalálhattátok a TörMÉMelem Felsőfokon mémjeit. Köszönöm nekik munkájukat, nézzetek rá oldalukra!

Felhasznált források:

  • Száray Miklós: Történelem 10.
  • Farkas Judit: 2020. évi érettségi tételek történelemből
  • Herber-Martos-Moss-Tisza: Történelem 4.
  • slideplayer.hu; youtube.com; pecsiegyhazmegye.hu; turkinfo.hu; wikipedia.org; hang.hu; tort-tura.blogspot.hu; ujkor.hu; wikiwand.hu; nkp.hu; toritura.hu; ttk.abtk.hu; oktatas.hu

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.