„Visszanéz a magyar, sóhajtva néz vissza,
Te dicső hajdankor! fényes napjaidra;
Szomorú tallóján ösi hírnevének,
Hej! csak úgy böngész már valamit – mesének.
   Engem is a bánat megviselvén zordul,
Vígaszért hő lelkem a multakba fordul;
Azokkal időzöm, akik másszor voltak:
Mit az élet megvon, megadják a holtak.” 

Arany János: Toldi szerelme első ének

20e9.jpg

Nagy Lajos első nápolyi hadjárata 1347-1348. I.rész.

A mostani három részesre tervezett történetünket az Adriai-tenger partján, egy Zára nevű városban kezdjük az 1345-os évben. Velence, mint kereskedelmi nagyhatalom, szerte a Földközi-tenger medencéjében uralma alá tartozó „bázisokat” hozott létre. Ilyen volt többek között Korfu, Kréta, Amalfi, és az 1202-ben a Magyar Királyságtól elragadott Dalmát kikötőváros, Zára is. A polgárok megelégelték a velencei dózse hatalmaskodását, felkelést robbantottak ki, és segítségért a korábbi urukhoz a magyar királyhoz fordultak. 1345 augusztusában Velence viszont villámgyorsan reagált. Itáliai és német zsoldosokkal tengeren és szárazföldön ostrom alá vonták a várost. Lajos király egy 15 ezer fős felmentő sereget küldött a megsegítésükre, de a ravasz velenceiek megvesztegették Kotramanovics bosnyák fejedelmet (Lajos későbbi apósát), és Széchy Miklóst a magyar sereg vezéreit, akik a nehézkes ellátásra hivatkozva harc nélkül visszavonultak. De ezekben az időkben a király figyelmét már a nápolyi események kötötték le.

András herceg meggyilkolása.

Lajos öccse, András herceg korán, már hat évesen a nápolyi udvarba került és a későbbi hitvesén, Johannán keresztül a trón első számú várományosa lett. A személye körüli gyűlöltséget Johanna nagyapja, Róbert király vetette el, amikor testamentumában megparancsolta, hogy országát az unokájára, és nem az ifjú magyar hercegre hagyja. Az András elleni pártot szintén erősítették a késő középkori mércével mérve is velejéig züllött udvarban a lebzselő tarantói és durazzói hercegek is. Ők szintén pályáztak Johanna kezére, de feltételezhetjük, hogy inkább csak a trón érdekelte őket. 1345 szeptemberében az összeesküvők cselekvésre szánták el magukat. Ha kell, erővel távolítják el „az Anjou ágra szállt sólymot” (Andrást) az útból.

a3.jpg

Johanna nagy vadászatot rendezett, amiről a férje sem hiányzott. A népes társaság Aversa városába tért meg pihenni napszálltakor, szeptember 18-án, de a királyi párt a városon kívüli San Pietro kolostorban szállásolták el. Éjfélkor kopogtattak az ajtajukon azzal az ürüggyel, hogy sürgős hírek érkeztek Magyarországról. Ezzel csalták ki Andrást a folyosóra. Az ifjú magyar herceg kilépett az ajtón, és öten ugrottak rá! András kiszabadította magát az orvgyilkosok szorításából, vissza akart jutni a szobába a kardjáért, de a nehéz tölgyfa ajtót belülről bezárták. Nem kétséges, hogy ki… A nápolyi udvarban járt egy szóbeszéd, miszerint a herceg az édesanyjától kapott egy varázsgyűrűt, így nem fogja se tőr, se méreg. A hosszú küzdelemben a latrok kötelet használtak. András magyar herceget a nápolyi trón örökösét megfojtották és hurokkal a nyakában kidobták az udvarra. Később a dulakodásra felriadt szerzetesek találtak rá, akik a templomba vitték és reggelig virrasztottak mellette. Johanna sietve elhagyta a tetthelyet. Csak Durazzói Károly tett meg annyit, hogy később a holttestet Nápolyba vitette, ahol a dóm Szent Lajos kápolnájában helyezték örök nyugalomra.

Égre kiált a bosszú! Lajos azonnal követelte Nápolyban és Avignonban is VI. Kelemen pápánál, hogy az öccse gyilkosait elsősorban Johannát vonják felelőségre, és büntessék meg! Ha ez nem történne meg, akkor ő maga megy Nápolyba, és kardjával szolgáltat igazságot. Egy pápai kiátkozást kilátásba helyező, Johannához küldött bullán kívül semmi se történt. Nem is vették igazán komolyan a távoli magyar király fenyegetéseit, sem a pápai széknél, sem Nápolyban. Lajos először szövetségesek után nézett. Megkereste a pápa és Johanna politikai ellenfeleit és előbb Bajor Lajos német császárral, majd rajta keresztül III. Edward angol királlyal is szövetségre lépett. A politikai és diplomáciai bravúr csak ezután következett.

3-06.jpg

Mivel Magyarország hadban állt Velencével, (és ekkor nem volt a kezünkben egyetlen Adriai kikötő sem) Lajosnak és seregének szárazföldön, nagyobb kerülővel kellett eljutnia Nápolyba. Velencével fegyverszünetet kötött, mi több a kalmárállam Tízek Tanácsa azt is engedélyezte, hogy egy velük hadban álló királyság hadereje átvonuljon a területükön! Mit csinált ez idő alatt Johanna? Először is még a gyászévet se várta meg, és máris hozzáment Tarantói Lajos herceghez. Amint hírét vették, hogy a magyar király büntetőhadjáratot indít, elkezdték szervezni az ellenállást. Csakhogy a kincstár üres volt, a fényűző, léha nápolyi udvar életvitele miatt. A magyar király 1347–ben böjt közepe táján (március 7.) nagy pénzösszeggel elküldte feltétlen híveit, Garai János veszprémi püspököt és Kont Miklóst, legjobb diplomatáját, hogy a hadjárat tervezet útvonalán nyerjenek szövetségeseket neki. Lelkükre kötötte, hogy mindenkivel barátságosan bánjanak, kárt senkinek se okozzanak, és viselkedésükkel az ő királyi nevét be ne mocskolják. Ő maga pedig Mindenszentek körül indult útnak. Az ország irányítását édesanyjára hagyta, és annak védelmében körültekintően és alaposan járt el. 1200 válogatott lovaggal, Gilétfi Miklós nádorral, és sok kinccsel kelt útra. ( A kor szokásai és a gazdasági szempontok is azt mutatták, hogy olcsóbb útközben bárhol kapható zsoldosokat felbérelni, mint otthonról vinni katonákat.) Velencén keresztül a sereg útja az Udine- Vicenza -Verona- Modena- Cesena- Rimini- Perugia- Aquila- Benevento útvonalon haladt. Az előreküldött követek, és a csengő körmöci aranyak minden tekintetben sikeresek voltak. A had szabad átvonulást, élelmiszert és szállást kapott mindenhol. A szívélyes fogadtatáshoz az is hozzájárult, hogy a király kemény fegyelmet tartott a magyarjai és a felfogadott zsoldosok között is. Nem volt erőszak, nem volt se rablás, se fosztogatás. Lajos igazi hadvezérként a felvonuló seregét úgy mozgatta, hogy sose legyenek egyszerre együtt egy időben. Százas, ezres alakulatokban vonultak, így nem rémisztették a lakosságot és mind az élelmezésük, mind az elszállásolásuk is könnyebb volt a helyi lakosok számára. Az egész had csak 1348. január 11-én állt össze teljesen a Volturno folyó partján, ahol egy híd mögött Tarantói Lajos, a magyar gyilkos Johanna új férjének a serege, és egy Capua nevű város állta az útjukat.

Ny.Gy.

Forrás:
Kiss-Béry Miklós: Magyar Királyok és uralkodók 10. Károly Róbert és Nagy Lajos.

19 hozzászólás

prometheus_X · február 13, 2016 - 1:56 de.

Érdekes történet és tetszett az írás stílusa is, jó volt olvasni, várom a folytatást!

Madnezz · február 13, 2016 - 2:51 de.

Mintha az lenne a sztori vége, hogy nem tudott elérni semmit a király, túl messze volt a cél. A bűnösök elmenekültek amíg a magyarok ott voltak és visszatértek, mikor már tiszta volt a levegő.

Névtelen · február 13, 2016 - 6:23 de.

Szuper írás!
Köszönet a poszt írójának!
Várom a következő részt!

tomfree · február 13, 2016 - 7:07 de.

Izgalmas volt. Johet a tobbi.

Jóléti Dán Kekszesdoboz · február 13, 2016 - 7:08 de.

Erről még a Pajzán Toldi is megemlékezik.

Punxsutawney Mormota · február 13, 2016 - 8:46 de.

@Madnezz: Spoilerveszély!!!!! :)))

dez01 · február 13, 2016 - 8:51 de.

Szuper Nápolyban a Fekete színű erőd….

Madnezz · február 13, 2016 - 10:08 de.

@Punxsutawney Mormota: Azt hittem az a pár száz év ezt már felülírja…. bár vannak akik a trójai falóból előbúvó görögökön is meglepődnek. 😀

Punxsutawney Mormota · február 13, 2016 - 11:16 de.

@Madnezz: Az emberek 30-40%-a nem hisz az evolúcióban sem… Ha jól emlékszem, akkor az én időmben a gimnázium tankönyvek kb. 2 sorban emlékeztek meg erről az akcióról. Tehát simán lehetséges, hogy olyan is olvassa, akinek lelőtted a poént.

Apropó! Mátyás kommandósegységéről írtak már posztot?

Madnezz · február 13, 2016 - 11:26 de.

@Punxsutawney Mormota: Jogos, ha Mátyásnak volt kommandós egysége, akkor az nekem is új. 🙂 Legalábbis, ha nem Usztics Mátyásról van szó. 😀

Punxsutawney Mormota · február 13, 2016 - 11:48 de.

@Madnezz: Egyszer, valahol olvastam róla nagyon röviden. A Fekete Sereg egy elitegysége volt. Szép csendben kiépítettek egy lócserelő állomás rendszert (korabeli bubi, hehehe) és az akkori viszonyok között hihetellen rövid idő alatt jutottak el mindenhova. Azt hiszem, hogy leginkább az örök elégedetlen, a velenceiek által fűtött és bíztatott dalmáciai városok megregulázásra használták fel őket leggyakrabban.
Most képzeld el, amikor valamelyik dalmácia vezető nézi a naptárat és számításai szerint a követe éppen aznap adja át a királyi kancellárnak a “Nyaljátok ki kóficok!” típusú jegyzékét, és mire másnap vagy harmadnap reggel felébred már pár száz Fekete Sereges páncélos sertepertél a városkapunál.

Szerinted, elgondolkodott a srác a jövőjén vagy sem? 🙂

Madnezz · február 13, 2016 - 11:51 de.

@Punxsutawney Mormota:Nagy ötlet. A faszi zseni volt, de persze volt honnan örökölnie. 🙂

ezust · február 13, 2016 - 12:29 du.

@Madnezz: de .nyert a köcsög király

fidesz maszop dk egykutya · február 13, 2016 - 2:11 du.

@Madnezz: de elért, megfojtatta a csajt, bár eléggé megkésve amikor 39 éves volt, és párszor elverte az új fasziját is a csatatéren. Elért valamit, de nem eleget.

Bicepsz Elek77 · február 13, 2016 - 5:59 du.

@Madnezz: Jonehany magyar maradt ott zsoldosnak. Kesobb 4 en (bér)gyilkoták meg Johannát…

Hefe · február 13, 2016 - 11:20 du.

@Bicepsz Elek77: ja, Toldi is egy rablocsapat alvezerekent fungalt arrafele…

l ember · február 16, 2016 - 12:07 du.

micsoda averzió…

David Bowman · február 16, 2016 - 1:56 du.

Nápoly királynője gonosz fifikával
Megölé öcsémet mérgezett pinával.
És hogy gonosz tevét ily módon elérte,
Sok jó magyar vitéz pöcsét lemetélte.
Eredj Miklós fiam, büntesd meg a bestét,
Két hét múlva jelentsd Nápolynak elestét!

David Bowman · február 16, 2016 - 1:58 du.

@Hefe:
Egy hétig vágtatott Miklós a sereggel,
Mire Nápolyba ért kékre dagadt seggel.

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.